November 1.

Tegnap a Père-Lachaise temetőben voltunk.

Számomra a temetőben november elsején gyertyát gyújtani olyan hagyomány, mint Húsvétkor sonkát és tojást enni, valamint várni a locsolkodókat, de itt nem szokás gyertyát gyújtani, ezt én eddig nem tudtam. Csak virágot visznek. Krizantémot, mint otthon.

Azért gyertyát tudtunk gyújtani, mert Nagy Imre síremlékénél már lobogott egy gyertya, nálunk is volt, így meggyújtottuk. A séta végén még egyszer arra kanyarodtunk és már 4 gyertya lobogott.

Edith Piaf, Oscar Wilde, Simone Signoret és Yves Montand, Ticky Holgado, Colette, Achille Zavatta síremlékét láttogattuk meg, nem maradt idő másra.

Edith Piaf sírját pont aznap sepregette egy nő. Próbáltam úgy fotót készíteni, hogy ne látszódjon a sírsöprögető nő a tisztítószeres kartonjával. Ez elég nehéz volt, mert amíg ott tartózkodtunk végig ott illegett-billegett, tisztogatta a sírt, ami eleve kifogástalan volt, öntözgette az élő virágokat, átrendezgette a vágott virágokat a vázákban. Szerintem kicsit flúgos volt szegény nő.

Az nagyon tetszett, hogy volt egy fotókiállítás a világ temetkezési szokásairól és köztük szerepelt egy magyar fotó is.

 

Fotómontázs a látottakról