Szabadka, ismet

Szabadkan vagyunk.

Szeretek itt lenni, mert nyuzsog a varos, van jatszoter, van sok bolt, van sok gyerek, sok bisztro. Erdekes, hogy a szerbek mennyire szeretnek kiulni a bisztrokba, mar-mar Parizsban erzi magat az ember. :D

Andrej beszel! Kimondta elso szavat: hinta. Nala ez inkabb ugy hangzik, hogy tinta, vagy nnnn-ttta. Nagyon aranyos, kis eles, csipogo hangon mondja. Szeret hintazni, szerencsere itt van babahinta, nem ugy, mint Franciaorszagban.

Vasarnap erkeztunk es a foteren pont Szabadka napot tartottak, volt szinpad tanceloadasokkal, a vilag minden reszerol erkeztek fellepok. Volt laci konyha, volt bazar, volt vattacukor, volt kurtos kalacs, csecsebecses, felsorolni is nehez lenne, hogy mi minden volt meg, hat ezert jo itt, mert pezseg a varos.

Otthon, edes otthon

Ezt a fotot en lottem ma este. Orbottyanban, a hazunk mogul ilyen giccsparade latvanyban volt reszunk, hat nem csudalatos? 

Elfelejtettem meselni az utazos sztorinal, hogy miutan elindultunk, eszembe jutott, hogy megkerdezzem Adrient, berakta-e a babakocsit. Nana, hogy nem. Meg jo, hogy direkt kikeszitettem a kapuhoz, hogy ott ne felejtsuk, de valaki (anyos) eltolta benne Andrejt a kertbe, aztan kivettek Andrejt, babakocsi a kertben maradt, mi elindultunk, megtettunk 5 perc autoutat, fejemhez kaptam, hol a babakocsi??? Fordulhattunk vissza. 

Vega a negykezlabazasnak

Andrej jar. Igaz, meg tokeletlenke, de ma jott el a napja, hogy torekszik labon jarni es nem negykezlab maszni. Pontosan ugy zajlik ez a fejlodesi merfoldko, mint Majanal.

39

Ma van a szulinapom. Furcsa, mert eddig mindig torekedtem arra, hogy valami erdekeset csinaljak a sajat szulinapomon, de ma ugy keltem fel reggel, hogy nem ragaszkodom ehhez a tradiciomhoz. Nana, mert ebredeskor Andrej felmaszott a hasamra es ennek lattan felbuzdult Maja is es o is felmaszott a hasamra. Ott ultek rajtam mindketten es mindharman boldogok voltunk. Kell ennel tobb? Nem.

Hazajottunk

 

Hazajottunk (Magyarorszagra). Megint megbiztam vakon a gyerekeim apjaban es tudod mi tortent? Eltevedtunk a repterre menet. Igaz Beauvais-ba kellett eljutnunk, ami tobb, mint 100 km-re van tolunk.
Keson indultunk el a deditol, nem nagyon keson, de megis (delelott 10-kor).
Mentunk, mentunk, a Parizst elkerulo "M0-an", Eszakra, csak mentunk, mentunk es csak az volt kiirva, hogy Bruxelles. Mas is, de jelentektelen, azaz szamunkra jelentektelen varosok, de Beauvais egyszer sem. 11 korul elkezdtunk izzadni, talan nem jo iranyba megyunk? Vegig csak azt lattuk kiirva, hogy Bruxellles, Bruxelles, Bruxelles. Aztan jott az autopalya, na akkor mar fix volt, hogy nem  jo az irany. 10.45-kor nyitott a check-in, mi meg azt sem tudtuk hol jarunk. Adrien GPS-e termeszetesen kolcson van adva Julien-nek, a testverenek (a macska meg fel van maszva a fara). Egyszer csak ki volt irva, hogy Compiegne, mondtam, kanyarodjon le azonnal, emlekszem, hogy ez nincs messze Beauvaistol, kozben pedig hivtam telefonos segitseget, a dedit, hogy adja Guillaume-ot, az unokatesot, de az anyost adta, o is jol jott, tud netezni. Megnezte: Compiegne Beauvaistol 60 km-re van. Adrien hozta az idegbeteg formajat, de en nyugtatgattam, hogy oh, ugyan mar, 12.15-ig be lehet csekkolni, ne izguljon. Anyos par hete vett maganak egy uj autot. Lecserelte a sport Seat Leont, ami egy kis gazzal akkorat ugrott, mint 100 versenylo, most pedig vett egy Citroen C3-at, nyomod a gazt es baszki, mint a csiga es a lajhar kozos gyereke, annyira gyorsul, akarom mondani lassul. Ettol is idegbajt kaptunk, hogy sietnenk, de nem lehet. Mondjuk igy legalabb nem kaptunk buntetest gyorshajtasert. Hogy lehet egy eros auto utan egy ekkora szart venni, nem tudom.
Na, Compiegne-be beertunk es vegre ki volt tablazva, hogy merre van Beauvais. 
12.00 korul ertunk a repterre, Adrien kitett engem es a gyerekeket es  a ket borondot a bajarathoz. Bementem, de Budapest sehol nem volt kiirva, majdnem megbolondultam, hogy kesz, lekestuk, de azert megkerdeztem, hogy mi ujsag a budapesti jarattal es mondtak, hogy az a T2 terminalrol indul. Ki kellett menni, atkutyagolni az T1-rol a T2-re, ami gyerek es borond nelkul 2 perc seta lett volna, de egyik kezemben Andrej, masikban ket borond, kozben figyelni Majara, hogy jon-e... hat kikepzotabor volt... Adrien pedig leparkolt es utanap hozta a ket autos ulest es a babakocsit. 
En elkezdtem a becsekkolast. Mondtam a faszinak, hogy mindjart jon a ferjem a ket autos ulessel, o pedig mondta, hogy kerek 1 percunk van ra. Huha! Rendes volt, latta a szitut, megvart. Adrien is kikepzotaborozott egyet a ket gyerekulessel es a babakocsival, o is csodalkozott a T1 terminalnal. 
Utolsok voltunk, akik utolso utani percben becsekkoltunk. Futas az atvilagito kapukhoz, puszi, puszi Adrien. 
A pesti jarathoz mar kigyozott a sor, de mivel Ryanairral mentunk es ott a kisgyerekeseknek nincs prioritasuk, bealltunk utolsonak, elotte azonban vettem a gyerekeknek ennivalot, croissant-t. 
Tele volt a gep, hihetetlen. Hihetetlen, mert napi ket fapados mellett van rendes AirFrance is (az is napi ketto) es igy is meg tudjak teliteni a gepeket.
Andrejjel egesz uton setalgatni kellett le-fol. Nana, hogy jott Maja is. Landolasnal Andrej obegatott 10 percet, mert utalta, hogy le van kotozve, de muszaj volt, ott nincs kecmec. Szerencsere utana elaludt. 
Hat igy utaztunk. :DDD

Gyerekmosdo

Gravirozott granit, nagyon tetszik

Gumigida Andi baratnom

Sokat gondolok rad! Gyogyulj meg nekem!

Ma felkutyagoltunk a varosba, randim volt az orvossal 11 orakor.  Idoben elindultunk, loholtunk, mint a loversenyen ostorral jol meghajtott lovak, oda is ertunk negyed oraval korabban. Sebaj, vegre nem kesessel erkeztunk. 

Az orvos kirecsegtette a gerincemet, nagyon jol esett. Elmagyarazta, hogy az elso borda tul rovid (?), igy surun elofordul (?), hogy beakad az ideg, ami az egesz kart bantja es az ujjakat is. Talan most jobb, csak egy baj van: meg most is erzem a kint. Grrr! Varok par napot, hatha. 

A fogamra is adott homeopatias bogyokat, remeljuk hatni fog!

A vernyomasomat is megmerte: jo (12/8).

A fejogepre is adott receptet, igy visszaigenyelhetem a 40 kifizetett Eurot. A gyogyszertartol bereltem egy hetre fejogepet, semmit nem ert, komolyan mondom az en no name spanyol fejogepem 100-szor jobb, mint ez az ipari fejogep. Mindegy, adtam a szarnak egy pofont. 

Mazli, hogy pont ma volt piac a varosban. A piacokat imadom, szines, illatos, erdekes. Nem is szapritom a szot, inkabb mutatok nehany fotot. 

Maja pettyes kalapban croissant-t eszik

Testverek

Maja megtanult fotozni, szerintem ugyes, ahhoz kepest, hogy meg nincs 3 eves

A sajtok, hatterben panorama

Novenyek, hatterben a polgarmesteri hivatal

Az olajbogyok

"szossziszon"

A "szerzo"

Falfika

Foutca

Csupa lepcso

Ujkrumpli

Falfirka (az egesz varos tele van firkalva)

Testverem hamarosan megnosul, rajuk gondoltam, amikor meglattam ezt a fotot

Maja fotozta

Festomuvesz ablaka

Polette

Aposom szulei, Polette es George, itt nyaralnak Puy l'Eveque-ben, aposnal. Minden evben masfel honapot toltenek itt. 

Polettet nagyon szeretem, nagyon jokat lehet beszelgetni vele, pontosabban olyan jol esik ot hallgatni, csak mesel, mesel, mesel es en iszom a szavait. Elmeseli a gyerekkorat, a haborut, ahogy fejhez ment, a gyerekeit, a tegnapot, a mat, az almait. 

Polette egy valodi otthonkas nagyi, dauerolt bodros osz hajjal, mindig mosolygos virito kek szemekkel. Nagyon helyes es nagyon jo szive van. 

Ma elmeselte, hogy unnepeltek meg a 80. szulinapjat.
A szulinapot megelozo nap szoltak neki, hogy keszitsen ossze egy kis borondot, pizsamaval, valtoruhaval, neszeszerrel. Gondolta, valami hotelbe utaznak, ez lesz a meglepetes. A nagy napon a fia, Rene es a legszebb lanyunokaja, Laurey jottek erte autoval. A nagyi folyamatosan kerdezgette, hogy hova mennek, mire Rene mondta, hogy a Disneylandbe, ott fognak unnepelni es ott is alszanak, azert kell a pizsama. Polettet nem lehet csak ugy bepalizni, mondta is, hogy na, na, a Disney pont ellentetes iranyban van, o mar volt ott, tudja. Laurey felvilagositotta, hogy azota mar ketto Disneyland is van, most a masikba mennek. Persze ez budos volt Polettenek, rendben, hogy 80 eves, de azert nem agyalagyult. Ahogy meselte, konnybe labadt a szeme, meg kell zabalni, olyan aranyos.

Mielott megerkeztek volna, bekotottek egy fekete kendovel a nagyi szemet es rapiritottak, hogy ne csaljon.

A nagyinak furcsa erzese volt, ugy erezte, hogy viz mellett vannak, erezte a viz szagat, vagy hallotta a hullamokat, mar nem emlekszik pontosan.

Kiszalltak az autobol es levehette a kendot a szemerol. Sirva fakadt, mert meglatta, hogy a csaladja egy hajo elott sorakozik. Sirt, mint Medleine. Ezt a kifejezest meg soha nem hallottam, j'ai pleuré comme la Madleine. Allitolag Madleine mindig sir. Mi nem voltunk ott, igazabol meg sem hivtak, sajnalom, mert nagyon jo lehetett a buli.

A hajo fel volt diszitve viragokkal, meg volt talalva, volt zene, tanc. Parizsban, az Austerlitz ter mellett volt a hajo. 

Az egesz azert erdekes, mert Polette egy hajon szuletett, Belgiumban. Egeszen 9 eves koraig egy hajon toltotte az eletet, Belgiumban, Franciaorszagban, Nemetorszagban utazva. 9 eves volt, amikor meghalt az edesanyja, tuberkolozisban. Az edesapja beadta ot egy vendeglatos holgyhoz. Egy hotel es etterem tulajdonoshoz. Enni adott neki es alvohelyet, ez volt a fizetese. Egeszen 15 eves koraig maradt ott, sokszor veszekedtek es egyszer tenyleg ott is hagyta ot. A vendeglatos holgy sirt utana.
A csalad azota is ugy emlegeti Polettet, mint a kis Cosette-et Victor Hugo A nyomorultak cimu regenybol.

Orulok, hogy Polette a gyerekeim dedanyja.