2013. június 30., vasárnap

Defektet kaptam. Ugy hianyzott, mint a hetes eso. Egy oriasi rajzszogbe mentem bele.

Mondom en, szegeny embert meg az ag is huzza. Nyaralas elott "pont jol jott".
Tegnap ejjel szurrealis elmenyben volt reszem. Adrien-nel kettesben megneztunk egy jo filmet. 
A gyerekek elott sokat jartunk moziba. En 2009. oktober 1-en voltam utoljara moziban. Na jo, gyerekmoziban jartam mar azota, negyszer is. 
A film francia cime: La petite Venise, magyarul: A lany es a kolto, eredeti cime, olaszul: Io sono Li. Nagyon jo film, nekem tetszett. Lassan andalog, a sztorija elringatja az embert, pedig nem felhotlen. Ketfele vilagot mutatott be: a kinai tomeggyartast es a velencei halaszatot, mindezt emberi sorsokon keresztul. Nem merem mindenkinek ajanlani ezt a filmet, tudom, hogy nem mindenki vevo az ilyen filmdramakra, de nem veletlen, hogy a Velencei FIlmfesztivalon dijat nyert (es egyebet is), szoval tenyleg jo film.

2013. június 28., péntek

Eldontottem, hogy itt a blogon menekitem meg Maja muveit, mert egy-ket napon belul, igaz nem szandekosan, de szetbarmolja Andrej. Ugy kell elole eldugdosni a "kincseket". A szekreny tetejen mar nincs hely.
 
Ez itt alul egy vitorlas. Vitorlasban egy ember, egy eger es egy beka. A folyoparton egy macska, egy nyul es egy rovar.
 
Vers is tartozik az alkotashoz, de nekem nem tetszik, eroltetettnek erzem, bar az en velemenyem nem szamit, nem vagyok kifinomult francia.
 


Mondjatok, hat nem csinos? Ovodaba indul, princessz ruhaban, nanà!
 


2013. június 27., csütörtök

 
 
Megmutatom a kisebbik jatszoteret. A kongresszusi kozpont parkjaban van, tolunk egy kopesre.
 
Rendszeresen viszunk eledelt az aranyhalaknak.
 

Parkmuveszet

Maja a mehecseke pont ilyenen pihegett a rajzfilmben


Az anyaranyhal, ez a legnagyobb a toban

Ezt mar regen meg akartam mutatni.
Maja egyedul maszik fel es egyedul csuszik le.
Ez a maszoka 5 eves kortol ajanlott, valamint a kis csoporttarsai mind bepisilnek a felelemtol, nem mernek felmaszni, bezzeg Maja. Sot! Andrej is, de neki meg nem engedem, csak ritkan.

Egyedul csuszik le a tuzolto letrarol.
Buszke vagyok ra, hogy ilyen ugyes.

Ejjel meghalt a computerem, vihetem szerelohoz, remelem eletet lehel bele. Szegeny embert meg az ag is huzza.

2013. június 25., kedd

Che ne sarà di noi

Silvio Muccinot annyira csipem, hogy iziben meg kellett neznem tole egy masik filmet is. Menet kozben kiderult, hogy en ezt mar lattam, de sebaj, nagyon elveztem most is. 

2013. június 24., hétfő

Come te nessuno mai

Engem ezek a Romaban jatszodo, fiatal rebellisekrol szolo filmek mindig megrikatnak es mindig megkerdezem magamtol, hogy mit keresek en ebben a rendkivul baratsagos Franciaorszagban. 

2013. június 22., szombat

Kermesse

Csutortokon Andrejjel voltam evzaro bulin, penteken pedig Majaval.

Teli vagyunk meghivassal, most aztan nincs okom panaszra, hogy unalmas. :)

Tavaly voltunk eloszor kermessen. Iskolai bulizasnak forditom. Versaillesben, az elso ilyen rendezvenyemen nem tudtam, de ma mar igen, hogy egesz Franciaorszagban kermessel zarjak az iskolai evet. A gyerekeknek szerveznek jatekos vetelkedoket, a nagyobbak eloadassal is fellepnek (Majaek meg nem, pedig par hete a plazson felallitott szinpadon mini csoportosok is tancoltak, azok az ovis gyerekek masik varosbol erkeztek). 

A kermessen vasarolni kell jegyeket, azzal mehet a gyerek az ugyessegi jatekokhoz: pecazas, celbadobas, szekerhuzo verseny, toronyepites es hasonlok. Maja ovijaban a jatekok utan jartak a pontok, a vegen a pontokat be lehetett valtani tetszoleges jatekokra. Maja labdat, varazspalcat, gyurut, szirent, Play Mobil boszorkanyt, pompont valaszott a pontjaiert. A vegen tombola is lesz, de annak meg nem tudom az eredmenyet, jovo heten huzzak ki.
Versaillesben volt palacsintasutes es kolbasz sutes is, eszmeletlen mennyisegu sutemeny (amit a szulok sutottek), nalunk csak suti volt es udito (Coca Cola is, nanà). Adrien meselte, hogy annak idejen az o iskolajaban is volt kolbasz sutes, olyan, mintha kozosen bogracsoznank a szulokkel, tanarokkal. Szerintem nagyon hangulatosak ezek az unnepek, en tavaly imadtam a Versaillesban Noemiekkal, de a mienket is. Persze. 

Andrej evzarojat a vedonok, jatszohaz, bolcsik szerveztek. Egy nagyon szep sportcsarnokban rendeztek meg, a gimnazium mellett. Most jartam ott eloszor. Nekik is ugyessegi jatekokat szerveztek. Jopofa volt. 

Jovo heten meg a konyvtarba is elmegyunk, mesekonyv dedikalas lesz es sutizes (mindenhol van sutizes, meg a moziban is, a film vegen a gyerekeket sutivel es uditovel varjak es nemcsak itt Royanban, hanem Morsangban is igy volt), valamint a vedonok is rendeznek sajat bulit, oda is megyunk. Mindenhova meghivtak levelben, ahol meg szoktunk jelenni a gyerekekkel. Tetszik!

Maja



Andrej


Saujon

Andrej reggel het elott ebredt fel, ennek folyomanya, hogy en is. :) 
10.29-kor indult a vonatunk. Elkirandultunk Saujon-ba, a szomszed faluba. Ez azt jelenti, hogy kerek 8 percet vonatoztunk. Ott eltoltottunk 35 percet, aztan a kovetkezo vonattal, megint 8 perc alatt hazavonatoztunk. 
A gyerekek teljesen odavannak a vonatokert, ma is borus az ido, hat gyerunk vonatozzunk egyet, gondoltam. 
Saintes fel ora vonatutra van tolunk, azt lustasagbol nem vallaltam. Tul hosszu ido, garantaltan elkezdtek volna unni magukat es a rumlira en mar nem vagyok vevo. Majat el lehet foglalni, persze, na de Andrejt? O sajtkukac, ot meg nem lehet ulve tartani tul sok ideig. Pedig vagyodom Cognacba menni, ami itt van tolunk egy kopesre. 
Saujon olyan francia varos, mint a tobbi. Bajos, de nekem kicsit unalmas. A vonatallomasrol gyorsan elkutyagoltunk a peksegig (kozben megalltunk kavicsot szedegetni... az ut murvas volt), vettem nekik egy chocolatine-t (ugyanaz, mint Parizsban a "pain au chocolat" peksutemeny), magamnak pedig egy mandulas-csokis kisparnat, amilyet meg nem ettem. Isteni volt, omlos es meg meleg. Altalaban nem ennyire omlos. Setaltunk meg 10 percet a setaloutcaban es utana rohantunk vissza a vasutallomasra. 

Royanban a foteren gyerekek zeneltek, oket is megneztuk, ha mar a tegnapi zene unneperol lemaradtunk. Tiz ev koruli gyerekek zeneltek, furulyan, klarineton, szaxofonon, dobon. Lendulet az nem volt a zeneben, sokszor elcsusztak es ha en ezt a botfuleimmel meghallom, az mar nagyon hamis lehet, de ez nem baj, mert nagyon igyekeztek es peldaul en nem tudok igy zenelni, tehat naluk a pont. Jo lenne, ha Maja is szeretne majd zenet tanulni, de ilyen botfulu osokkel nem hiszek tulsagosan benne. Bar apukam tanult zongorazni a nagyanyam pianinojan, ami a mai napig megvan, mert en nem engedtem eladni, de ma mar belatom, hogy ennek nem sok ertelme volt. Csak all es senki nem zongorazik rajta.
(Apuka /nem az enyem/ 10 orakor ebredt fel, amikor mi vettuk a kabatokat, amikor hazaertunk, osszeutottem a gyerekeknek egy gyors ebedet, aztan meseltem nekik negy mesekonyvet es most altatom oket. Na jo, ma ugyeletes, ilyenkor nem kirandulhat velunk, de azert erdeklodhetne, hogy hol jartunk.)

Suhanunk Saujon-ba
Minden vonatozasnal Bazsira gondolok,
akitol oly sokat lehet tanulni a vonatokrol,
de leginkabb vihoraszni



Onkormanyzat
Nekem tetszo viragbolt




Gyanus, hogy ilyen noveny van a ligur tengerpart menten is, nagyon illatos
Regen a nevet is tudtam. 






Royan-i zenebonaiskola

2013. június 21., péntek

Reggel a bejarati kapuban felejtettem a kulcsomat, kivulrol. Rohantunk az ovodaba, mint mindig, teljesen foloslegesen, mivel zarasig mindig van negyed orank. Andrejjel is kenyelmesen eltoltunk kis idot Isabelle csoportjaban, ahova szeptembertol fog jarni. 
Futottunk, Majanal a nagy esernyo, Andrej kezeben a kis Barbapapas, felettem semmi. Nincs mire varni, venni kell magamnak egy esokalapot, most ugyis nagy divat. 
Futas az oviba, de Andrej nyafogott, ez a harmadik nap, hogy az idegeimet cincazza. Este nem tudott elaludni, holott o 5 perc alatt szokott teljesen onalloan elszenderedni. Hajnalban is felkelt, remesen sokat sirt: jon a ket felso szemfoga. Kapott Doliprant es Dolodentet. 
Amikor hazaertunk Andrejjel az ovodabol, nem talaltam a kulcsomat a zsebemben. Tapogattam a kabatzsebeimet, semmi. Ketsegbe estem, mert telefon sem volt nalam. Hanyszor, de hanyszor megfogadtam magamnak, hogy telefon nelkul egy tapottat sem? Szerencsemre a szomszed haz kirakatat most renovalja egy ablakos, o szolt, hogy a szomszed bacsihoz csongessek be, nala van a kulcsom. Hala az egnek, hogy ennyi nyugdijas el ebben a varosban! A mieink Edith es Adrien. (Igy a hazban el Adrien, Adrien es Adrienn jomagam).  Amikor a ket kis oreg hallja, hogy jovunk, kijonnek a lakasbol beszelgetni. Mar egeszen joban vagyunk, beengedtek a lakasukba is. Nagyon rendesek, rengetegszer mondtak, amikor szabadkoztam es bocsanatot kertem a sok zajongasert, hogy oket nem zavarja, hagyni kell elni a gyerekeket, zajongjanak csak. 
Amikor ide koltoztunk, rovidesen kaptunk egy felszolitast a hazfelugyeloktol, hogy ne dobjuk a csikkeket az alattunk levo garazsokra. Azonnal tudtuk, hogy honnan fuj a szel. Itt a szomszedoknak, ha problemajuk van egymassal, akkor nem egymas kozott boxoljak le a szivfajdalmukat, hanem a hazfelugyelon keresztul teszik meg. Igaz, elozo nap kaptunk egy hamutalat ajandekba, benne volt a postaladankban. En nem ertettem, hogy miert nem jonnek fel a szomszedek es kernek meg, hogy ne dobaljuk a csikket az ablakuk ele, de vegul megertettem, itt ez a szabaly. 
Adrien lement es osszeszedte a csikkeket (mert nem en dobaltam el). Onnantol jo sokaig nem talalkoztunk, mert nem dugtak ki az orrukat a lakasukon, de vegul egyszer veletlenul osszefutottunk es en bocsanatot kertem toluk es mondtam, hogy teljesen igazuk volt es a dedi is sokszor perlekedett mar a csikkek miatt, de vele sem torodtek, sot megkoszontem, hogy felszolitottak, mert Adrien csak ebbol tanult. Annak idejen, amikor udvarolni jart hozzam Budapestre es eldobta az utcan a csikket, mindig mondtam neki, hogy van kuka, oda dobja. Nagyon nehezere esett. Bezzeg, amikor Svajcban dolgozott fosott nem dobta el a csikket, mert ott allitolag szo szerint lesik a dohanyzo embert. Ott buntetnek is erte es ugy nez ki, azt komolyan vette. Engem es a dedit soha nem vett komolyan (magyarul szarik rank). Volt, amikor kampanyoltam ellene, cipojebe, ruhazsebebe raktam a cigicsikkeket, amiket szethanyt, de nem vette a lapot. A babakocsit is kiegette mar, megmutattam neki, lattam rajta egy masodperc megbanast, de azota is folytatja. Az abszolut nemdohanyzo autoban is siman ragyujt, amikor nem vagyunk vele es hiaba mondom neki, hogy erzodik a cigifust szaga. Meg sem hallja. Ez valami vedekezesi mechanizmus, vagy csupan meg ki kell jonnie a barlangbol es felegyenesednie? Lehet, hogy en is pattintott koszerszam vagyok, csak nem veszem eszre magamat? 

Edith apolono volt aktiv koraban. O egy nagyon kedves hangu neni, nem kell jogara jarnom, eleg, ha vele beszelgetek, azonnal zen leszek tole. 

2013. június 19., szerda

Apak napi ajandek, masodik felvonas

Az ovodaban is keszultek apak napjara. Egy szuz fotoalbumra pecseteltek figurakat a gyerekek, az ovobacsi pedig lefotozta a nebulokat, az kerult az elso lapra, a masodikra pedig egy vers. Szerintem eredeti es hasznos ajandek. 



Marvanysuti

Azota is veszem a faradtsagot es inkabb en sutok, mint gyari sutit vegyunk, ami tele van tilossal. Jo, persze veszunk is, mert az ovi ele ciki hazi szalvetaba csomagolt hazi sutit vinni. Semelyik szulonel nem latok hazi sutit, csak keszen vettet, elore csomagoltat, igy haladok en is a birkanyajjal. Veszem es viszem a szart a gyerekeimnek. Borzalom. 

Tolmacs Eva recepjet ujragondoltam (ez is divatos szo mostanaban, nem? Mint egy fiatal ovonore azt mondani, hogy junior :D) es tettem bele holland kakaot. Jo lett. A cukor keves benne, de legalabb nem vakulunk meg a diabetesztol, mint a Nutellas fagyimnal. 



Recept:

3 szem tojas 
14 kanal cukor (en csak 8-at tettem bele)
14 kanal olaj (8-at)
14 kanal tej (5-6-7?)
24 kanal liszt (12-13 kanallal)
1 csomag sutopor
A teszta felet beleontottem a sutopapirral kibelelt tepsibe, a maradek reszbe elkevertem egy kanal holland kakaot es ezt a masszat raraktam az also, sarga retegre es hanyagul osszekevertem.

Sutoben 180 fokon szepre sutottem, tuproba elengedhetetlen.  


2013. június 17., hétfő

Az elso bizonyitvany

Maja megkapta elete elso bizonyitvanyat. Atlephet a kovetkezo osztalyba (ovoda kozepso csoportjaba).

Ereztem a gumot a torkomban es a mellkasom bordai alatt a szetrobbano erzest pont ugy, mint amikor eloszor kezbe vehettem ot a korhazban, az elso szulinapjan, az elso onallo anyak napi ajandekanal.

Igazabol az ugy volt, hogy szombaton keso este szuletett meg csaszarmetszessel es az intenziv osztalyrol csak reggel mehettunk le apjaval meglatogatni ot es belolem kitort a zokogas, de akkora zokogas, hogy nem birtam fogni a polyas Majat, at kellett adnom apjanak, hogy le ne ejtsem. Piszkosul fajt a muteti vagas a zokogastol es csuklottam ossze. (Franciaorszagban fajdalomcsillapitot adtak, annyira nem fajt, hogy meg sem kottyant. Allati, hogy a megszult nok allandoan elo tudjak venni a szulesuket, barmilyen tema van folyamatban, eszmeletlen.)

A elso szulinapjan visszafogtam magam, mert nagyon sok vendeg jott el megunnepelni ot, de lenyegeben egesz nap picsogasra allt a szam szele es majd kiugrott a gomboc a torkombol. Azert reggel titokban picsogtam egyet.

Ugy nezem, ezek a nagy merfoldkovek mind megrikatnak. :D

2013. június 16., vasárnap

Az apak napi zsugorfolia

Maja teljesen egyedul szinezte ki es a nevet is o irta ra, igaz meg segiteni kell neki. En egy-egy ponttal kijelolom a nevet, o pedig osszehuzza. Andrej a lila reszt "alkotta", neha fogtam a kezet. 




2013. június 15., szombat

Budapest a legismertebb varos

Szinte az osszes gyerek megkerdezi tolem a jatszoteren, hogy angol vagyok-e. Magyarul beszelek a gyerekekhez, a gyerekek kivancsiak es gyomorgorcs nelkul felteszik a kerdest. 

Ma a "pokhalonal" (oriasi, kotelekbol kialakitott maszoka) izgult egy apuka es a kisfia, hogy Andrej leesik, holott nem esik le, mar 150-szer felmaszott. Andrej bator es ugyes, mint egy csimpanz es korulotte minden idegen felnott a kormet ragja izgalmaban es hujjog. 
A kisfiu megkerdezte, hogy angolul beszelek-e. Mondtam a szokasost: nem, magyar vagyok, Magyarorszagrol. :D Ha csak azt mondom, hogy magyar vagyok, akkor egyedul azt latom a szemukben, hogy fogalmuk nincs, hova rakjanak, ha elmondom, hogy Magyarorszagrol, akkor mar latszik, hogy memorizaljak es majd este ragugliznak (korosztalytol fuggoen, mert nyilvan egy negy eves bagozik az egeszre). 
Apuka, aki egy trendi, napszemuveges, jol fesult es jokepu negyvenes, rogton ravagta, ah, Budapest! Es igy folytatta: Budapest a legismertebb varos. Na most lehet, hogy en egy mondatfoszlanyrol lemaradtam, de azt hiszem megsem. Neztem ra butan. Megismeteltettem vele a kerdest: pardon (tessék)? Ilyet meg nem hallottam, hogy Budapest lenne a legismertebb. Rakerdeztem, megis milyen viszonylatban? Azt nem mereszteltem megkockaztatni, hogy ironizaljak vele: Kelet-Europaban? Vagy a vilagon? Magyarorszagon a legismertebb varos, mondta. Oldalra billentettem a fejem, felrantottam a szemoldokeimet es kozoltem, hogy nanà, mivel Budapest a fovarosa Magyarorszagnak. Ennyiben maradtunk. Nem kerdeztem ra, hogy ismer-e masik varost Magyarorszagon. 

2013. június 14., péntek

Hat bejegyzest ontottem ki magambol a legutobbitol szamitva. Raerek.
Uj konyvbe kezdtem. Szembe jott velem a konyvtarban. Caterina Bonvicini (igen, igen, olasz irono) "A capak egyensulya" cimu konyve. Olaszul L'equilibrio degli squali. Kerestem a magyar megfelelojet, de nem talaltam, ugy nezem meg nincs leforditva (Wildikem, akar neki is ugorhatsz). Franciaul tukorforditassal oldottak meg, igy gondolom nem nyultam nagyon melle.

Az olasz kommentekbol ugy tunik, hogy letehetetlen konyv. A baj az, hogy en csak ejjel tudok olvasni es ezt franciaul olvasom, igy nem tudom egyszuszra befalni. A csiga nalam gyorsabban olvas. 
Amiota Andrej ilyen flottul birja a garderie-t, mit birja? Szereti! Azota szerdankent Majaval "csajos napokat" tartunk. De hulyen hangzik! :D Olyankor felvonulunk a muvhaz konyvtaraba, o valaszt maganak egy konyvet, en elolvasom neki, o megunja es szinezni kezd, de en folytatom a meselest.

Mindig van nalam filctoll es papir. Pelenka. Popsitorlo. Zsepi. Csereruha. Fiunak es lanynak. Smink es tukor mar nincs.
Igaz, hogy Maja beteg, de az orvos azt mondta, ha nem lazas, ha nem elesett, akkor mar masnap is mehet oviba, de nem vittem, mert hajnal hatkor lazas volt.
Delelott mar nem birtam a ket gyerekkel, elvittem oket "a muhelybe". Franciaul "atelier", elokeloen hangzik, nem? A vasarnapi apak napjara keszitettek a gyerekek ajandekot. Egy kartonra festettek fultisztito palcikaval tetszoleges non figurativ motivumokat (mert meg napocskat is keptelenek rajzolni). Jopofa volt.
A foajandek pedig zsugorfoliabol keszitett kulcstarto lett. En most talalkoztam eloszor zsugorfoliaval. Most a gyerekek holegballont keszitettek. A hoppmester lany kivagta a format egy 30 centis foliabol es feketevel berajzolta a ballon csikjait, a gyerekek pedig kiszineztek tetszolegesen. Ezutan beraktak a sutobe es par masodperc alatt osszeugrott 3D-s kulcstartova. Oriasi! 
Szepen becsomagoltak, johettunk haza. 

Franciaul a zsugorfoliat "plastique dingue-nek" hivjak, korulbelul bolondos, vicces, marhajo muanyagnak forditanam. :D
Majanak szerda estere megfajdult a fule. Lefektettem aludni, de ot percenkent felebredt es sirt a fajdalomtol, ezert este tizenegy orakor elvittem ot az ugyeletes doktorhoz. Szerencsere tudtam, hogy hol van az ugyelet. A kis jatszoter mellett vannak, mindig belebotlunk a reztablajukba. 
Nagyon szimpatikus dokit fogtunk ki (es jokeput, Desigual ingben es trendi, ferfias karkotoben, amin szamok voltak, de vajon mit jelenthettek? Edes kenyer, ahelyett, hogy valoban fontos dolgokkal foglalkoznek...). 
Felirt antibiotikumot, kortizont. Az antibiotikum mar onmaga is az ordogtol szarmazik, hat meg a kortizon! Szerencsere gyulladascsokkentot (kortizon) tudott adni, igy nem kellett a rendorsegre mennunk, hogy ott megadjak az ugyeletes patika cimet. Igen, eloszor a rendorsegre kell menni ejszaka. Gondolom ott lecsekkolnak, hogy rosszarcu vagyok-e. Ha igen, akkor nem adjak meg a cimet? Vagy elkisernek rendorautoval? Ez most nem derult ki. 
Maja fule megnyugodott a gyogyszertol es tudott aludni. Hala az egnek! 

Maja hetfon allatkertbe ment az ovival. Ez volt a masodik onallo kirandulasa es megint elhatalmasodtak rajtam az erzelmek, pont ugy, mint az elso szulinapi bulijan. :D

A kabatjara akasztottak egy fenykepes kis plasztik kartyat, amin rajta volt a neve es az ovoda cime is.
Majat egy apukahoz osztottak be, o is kapott kartyat a nyakaba, rajta a sajat kislanya es Maja fotoja. 
Nagyon szimpatikus volt az apuka mar elsore, azonnal megprobalt Majaval bratyizni. 
Egy felnott kiserore jutott egy, legfeljebb ket gyerek. 

Pikniket kellett csomagolni, mert ez egesz napos kirandulas volt. Mi a multkor negy orat birtunk nezelodni, az ovis csoport pedig hat orat. Rengeteg! 
Lattam, hogy vittek kozos sutiket, innivalokat is. Az ovobacsi huzott magaval egy nyanya kosarat (ez a ma divatos kerekes bevasarlo oriasszatyor) es egy hatalmas fototaskat is. 
En pakoltam Majanak ket szendvicset, ket kinder csokikat, ket kekszet, koktelparadicsomot (Aventes anyatejgyujtot talaltam a szekrenyben, amit soha nem tudtam hasznalni, mert en nem tettem tele a melyhutot mejjeim nedujevel), bio narancslet, hogy flancoljak es vizet. Ja es persze az elmaradhatatlan csipsz. Az ennivalo zome madarlatta lett. 

Maja mar nem felt a zsiraftol (jivàs, meg mindig igy mondja), megetette kenyerrel, az elefantot pedig pattogatott kukoricatol. Multkor meg felt toluk. 

Nagyon szerettem volna en is veluk menni, de Andrejt nem akartam vinni, mert o meg nem tud hat oran keresztul gyalogolni, viszont a babakocsijat sem viseli mar el. A garderiebol pedig delben el kell hozni ot, mert bezarnak ebedidoben. Kar, mert szivesen meglesnem Majat ovodai kornyezetben. Milyen lehet vajon az o sajat elete? 

Andrejt leadtam a garderie-be. En elmentem futni. Micsoda egy jo nap volt! Nem kellett szervezkedni, hogy apjuk raerjen, hogy legyen kedve, hogy a gyerekek pont aludjanak, hogy ne essen az eso es meg sorolhatnam a nehezito tenyezoket. 

Andrej megtanult igen-t bologatni a fejevel. Le kellene videoznom, mert annyira cuki, ahogy lenduletet ad a fejenek, ami majd leesik. Elolvadok tole.

2013. június 12., szerda

Kezdek megbolondulni a pelenkazastol.

Andrej nagyon cuki, de ez a sok kakas pelenka... Amint megerzem, hogy budos van, idegesse valok, hogy mar megint.

2009. ota vajon hany szaros pelenkat csereltem ki?

Elviszem oket a tarisznyas jatszohazba, penteken egeszen jo volt, hatha lenyugszom tole.

2013. június 8., szombat

Maja a multheti fotozas utan ma mar kikototte, hogy ne fotozzak. Csokkentettem a mennyiseget, ennyit tehettem. Megszallottan fotozok, ettol a kornyezetem kiutest kap. Azert fejlodokepes vagyok, mert a delutani legeleszes alkalmaval nem vittem fenykepezot, de sajnaltam, mert estere oriasit nott a tenger, megerte volna lefotozni. Tegnap pedig eloadas volt a plazson es azt sem tudtam lefotozni, mert nem vittem magammal a fenykepezot. Utalom mindig cipelni magammal, mert tul nagy a kicsi pedig osdi, nem jo kepeket csinal a nagy fenykepezohoz kepest. Kellene egy atmeneti fenykepezogep: kicsi es rendkivul okos, mert en pocsek fotos vagyok, a jo kepek teljesen veletlenul keszulnek, nem azert, mert ertenek hozza.

A tegnapi eloadason a szomszed varosok ovodai leptek fel. Az elso csoport Tarantellara tancolt nem tarantellat. :)
Volt indian tanc es elfogott a nosztalgia, mert kistesomek is pont ugyanerre a szamra tancoltak 1986-ban az ovijukban.
A Grande Conche (a varos kozepen a nagyon nagy tengerpart, homokkal) tolunk negy perc setara van, egesz heten hallottam az ablakbol, hogy szol a zene, de nem mentunk ki megnezni. Ma mar banom, mert minden este eloadas volt, hat jol lemaradtunk mindrol, kivetel a tegnapi, amit viszont nem tudtunk vegig nezni, mert Andrej nem birta a hangos zenet, ideges lett tole.
Izelitohoz klikk, bar nem egetrengetoen izgalmas. (Ez nem a penteki, amit mi lattunk.)

Ma este is talalkoztunk Aliciaval, a magyarul beszelo orosz novel. Ez mar a harmadik teljesen veletlen talalkozasunk. 

Dagalykor egeszen a kofal nedves szakaszaig feljon es felcsap a viz

Vegre egy spontan foto :)

Maja beleesett a fel fenekevel a vizbe, ezert van bugyiban
(legalabb ma adtam ra :D )
A legjobb jatek a kavicsozas
A legjobb jatek a kagylogyujtes
(Az igenytelen koromlakkot holnap lemossuk :D)

Andrejt is fotozom

A konyhaablakbol fotoztam az egszaladast.
Marha nehez dolog esot fotozni, de lehet, hogy csak gyakorolni kellene.

Ekkora esoben nem lehet kimenni, hat osszedobtunk egy Nutellas fagyit
(tul edes, szinte ehetetlen)

Egy Nutellas tortat is keszitettunk, mert sokaig esett az eso.
Uzsonnanak, vagy reggelinek pont jo lesz.

2013. június 7., péntek

Hazaertunk az ovodabol, cipoboltbol, elelmiszerboltbol. Maja felult a kanapera, ahogy a gyerekek szoktak, az osszes laba szerteszet es akkor meglattam rajta egy csikos bugyit. Hm. Hiszen neki nincs is csikos bugyija, csak princesszes, pom-pom horcsogos es Barbapapas. Lezsibbadtam. Bepisilt az ovodaban? Tobb, mint egy eve teljesen szobatiszta, ejjel is. De egyre jobban zsibbadtam. Marie-Jo adta ram, mondta Maja. Kapaszkodjatok meg. Reggel elfelejtettem ra bugyit adni. Ma a legszebb ruhacskajaban ment ovodaba.  Szoknyaban, nem nadragban. Bugyi nelkul. De azert zoknit adtam ra. 
Leeg a pofamrol a bor. Mar kiterveltem, hogy azt fogom hazudni mondani, hogy o oltozik fel egyedul es ugyan en kikeszitettem neki a bugyit, csak o nem vette fel. Ez olyan jo magyar szokas, nem? Masra kenni a hibat. :D

Maja tud egyedul oltozkodni, de ma en oltoztettem, mert sietni kellett. 

Abban a boltban vettunk szandalt Majanak, ahol a multkor jelentetet rendeztem. Magasrol teszek ra, ha felismertek (ugy nez ki, hogy nem). Magamnak nem talaltam altalanos, futkosos nyari szandit. Sajnos csak egy van, amit reges-regen vettem magamnak, de meg mindig jol szuperal, viszont nem hordhato mindennel. Tavaly tok jol kifogtam egy altalanos szandit, ami mindenhez jo volt (de rohadt fontos tema, edes Istenem), de annyit hordtam, hogy tonkrement. Iden olyat nem talalok, merges vagyok. Andrej labara sem talalok olyan szandalt, ami nem kinos egy kisfiu laban. Mind olyan csunya. Egesz nyaron jarjon a fuzos tornacipojeben? 

2013. június 6., csütörtök

Tegnap este Adrien kitalalta, hogy ugorjunk el Pontaillacra fagyizni, jo ott a csokifagyi. Fagyizas utan lementunk a plazsra, kifarasztani a gyerekeket. Visszafele mar nem vettuk fel a ciponket, homokos volt a talpunk, hiaba mostuk volna meg a zuhanynal, at kellett volna meg menni egy homokos szakaszon, akkor meg minek kinlodni. Azert a gyerekek kezet megmostuk. Aztan Maja azzal a lendulettel belehasalt a homokba, nem kezduk elorol a zuhanyzast. :D
Ahogy ballagtunk az autohoz a Casino elott, valaki nagyon integetett, de fel sem merult, hogy nekem integetnenek, nem ismerek en itt senkit. Alicia volt, a magyarul beszelo orosz no. Puszi-puszival koszontottuk egymast, mert itt igy szokas. Minden ismerossel puszilkodni kell. Bemutattuk a fickokat is, dumaltunk kicsit.
Kiderult, hogy a Casino melletti nagyon trendi bisztrot (etterem? bar?) Alicia ferjenek nagyon jo baratja alapitotta, aki a vilag (!) legjobb szakacsa. Igy mondta: il est le cusinier plus grand du monde. Ez nem azt jelenti, hogy szerinte jo szakacs, hanem azt, mintha Nobel-dijas, vagy Oscar-dijas lenne.
Kicsit kinos volt, hogy ott gyulekeztek az elegans emberek, keszultek a megnyitora, mi pedig csupasz talppal araszoltunk az auto fele. Hala az egnek Alicianak tetszett, ot egy nagyon pozitiv embernek nezem, mindig biztat (ooo, ketszer talalkzotunk eddig), hogy igy a legjobb, a plazson a gyerekekkel korkodilozni (=kergetni Majat es kezzel beleharapni a fenekebe, azaz neha el kell ot kapni), mezitlab jarkalni, csoki fagyit enni, ezek mind nagyon tetszenek Alicianak.

Fenykepezo? Nanà, hogy volt nalam.

Idojaras jelentes

Szemben velunk New York
Ez a vilag legjobb szakacsanak uj etterme

Elovilag
Megennem, de a tizszer nagyobb testvereikben is alig van mit megenni

Ilyen kis homokkukacokat formal a tenger a homokba

Rengeteg homokkukac

Andrej elol, benne a veszelytelennek tuno pocsolyaban

Barlang


Es igy futnak korbe-korbe

2013. június 5., szerda

 Epres, sargadinnyes suti. Lehetett volna meg bananos, almas, talan meg egy szem kiwi is van itthon, akar az is lehetett volna. 

Egyutt sutottuk a gyerekekkel, ki a tojast torte, ki a lisztet szamolta. :D
A francia-magyar forumon felrakta Tolmacs Eva a suti fotojat es onnantol fogva, mint a futotuz, mindenki megsutotte a sajatjat. Egy bolond szazat csinal, en sem maradtam ki a korbol. :D 
Andrej kiette belole az epret, a tobbit koszoni, nem keri. :D (Kicsit sokat smilyezok.)
Allandoan sutok valamit, teljesen ugy nez ki, mintha egy peldas hazitunder lennek, holott... csak a sulyom novekszik, de ki mondta, hogy ebbol nekem ennem kell? 




Recept:

3 szem tojas
14 kanal cukor
14 kanal olaj
14 kanal tej
24 kanal liszt
1 csomag sutopor

Pofon egyszeruen osszekeverjuk az alkotoelepeket, rarakunk tetszoleges gyumolcsot es be a 180 fokos sutobe. 

Elmondhatom, hogy Andrej tenyleg beszokott a bolcsibe (ami nem bolcsi). Alig hiszek a szememnek, miutan Majaval honapokig nem sikerult ez a misszio. Szerencsere az ovodaval neki sincs gondja.
Eddig csak adaptaciora jartunk Andrejjel, kozosen, de hetfon elesben ott kellett ot hagyni. Sirt, de amint eltuntem a szinrol abbahagyta. Neha leselkedem a konyvtarbol, aminek az ablakai pont a bolcsi udvarara neznek es Andrej teljesen jol erzi magat. Csodalatos dolog ez es egyuttal szivfacsaro, tavolrol nezni, ahogy  eli az onallo eletet es ahogy jofiu. Bezzeg itthon, rossz kutya. Este nyolc oratol nem birok a ket gyerekkel (verem a fejem a falba, hogy miert nem joval korabban szultem, de akkor nyilvan nem Maja lenne Maja es nem Andrej lenne Andrej).

Sajnos csak ket orat maradhat Andrej, mert igaz, hogy nyitasra erkezunk Maja ovodajahoz. Majat leadjuk a csoportjanak, utana bemegyunk Isabelle csoportjaba akklimatizalodni, ahova Andrej szeptembertol fog jarni. Igy esik meg, hogy a bolcsibe fel tizkor erkezunk, se elobb, se utobb. En fel tizenkettore megyek erte, hogy meg tudjam ebedeltetni. Ha kesobb mennek erte, hazafele elaludna az autoban. Engem nem vag at, ismerem a fajtajat. :D
Ha hagynam elaludni az autoban arra az ot percre, akkor bottal uthetnenk a delutani alvast es onnantol fogva az egesz napot. Jobb a beke, inkabb engedek a napi ritmusnak.

Rohadt magasroptu a napi elfoglaltsagom, tudom, tudom. Valoszinuleg nem eloszor irok errol. De ennyire valtozatos az eletem, most mit csinaljak?

Jovo heten delelott megyek majd futni, akkor talan ejjel fogok tudni aludni. Az esti futasok tulsagosan felporgetnek, utana meg siman el tudnek menni bulizni, ha lenne itt ilyen. 

Olvasok is, meg mindig ugyanazt a konyvet. Ezt csak azert mondom, hogy lassatok, nemcsak rantast keverek. 



2013. június 3., hétfő

Buxi es Kyra havernoim elmeseltek, hogy veluk is elofordult a mi esetunk, a gyerek beleesett a vizbe.

Kyra a kisfia mellett terdelt az 50 centis medenceben, de leblokkolt, amikor a kisfiu elesett es az anyosa, aki szinten a medenceben volt veluk, kapta ki a vizbol. 

Buxi kisfia is 50 centis medenceben esett el, szerencsere o ket meter tavolsagban allt es kikapta a gyereket a vizbol. Neki is orokkevalosagnak tunt a jelenet.

Nem orulok, de megnyugtattak. 

2013. június 2., vasárnap

Ilyet csak a hulye ir le a blogjaban, de mivel ez mar-mar egy naplo, igy en most papirra vetem.

Delutan a pontaillac-i plazson voltunk, mind a negyen. Ez egy hatalmas obol, teli dagalybol megmaradt pocsolyakkal. Van beloluk kicsi es nagy is, amik megfelelnek akar egy gyerekmedencenek is. Jok is, mert melegebb bennuk a viz, mint az gigapocsolyaban, amit oceannak neveznek. Raadasul kristaly tiszta bennuk a viz.
A gyereket beoltoztettuk furdoruhaba. Andrejrol meg a pelenkat is levettuk es rahuztuk a csupasz fenekere a  vadiuj furdogatyajat. Elmondhatatlanul cuki volt benne. Rohangaltak, bemereszkedtek a tengerbe, de szerencsere csak az apjukkal es csak terdig. Piszok hideg a viz, en bokaig sem vallakoztam. 
Andrej ugy felporgott, hogy hiaba minden intelem, bagozott rank es belement egyedul egy nagyobb pocsolyaba es elesett. Hiaba kiabaltunk neki, hogy lassan fusson. Elesett es elmerult, pontosabban a feje a viz ala kerult. Szerencsere Adrien negy lepessel mogotte volt, igy szinte azonnal ki tudta kapni a vizbol, mikozben en teljesen leblokkoltam es csak annyit kiabaltam, hogy gyorsan, gyorsan. Nagyon sok idonek tunt ez az "azonnal". Zsibogott a fejem, megforudult a vilag velem. Teljesen tehetetlen voltam. Szerencsere nem tortent semmi, de basszuskulcs, mi van, ha beszivja a vizet, ha a tudejere megy? En ugy megijedtem, hogy az "azonnal" alatt leportogg elottem, hogy szivmasszazst kell alkalmaznunk, futni telefonert, hogy hivjuk a mentoket, riadalmat kelteni. Hala a felsobb eronek, hogy nem tortent baj.
Andrejnek derekaig erhetett a viz, Majanak fenekig, de hat akkor is, tudjuk, hogy egy kanal viz is eleg a fulladashoz. Andrej is megijedt, de nem annyira, hogy utana ne lehetett volna visszacsabitani a vizbe, hogy kesobb ne panikoljon, ha vizet lat. 

Nagyon vigyazzon mindenki mindenkire, de foleg a gyerekekre (ha mar mi ilyen felelotlen szarszulok vagyunk)!


2013. június 1., szombat

Rettenetesen rossz foto egy felejthetetlen elmenyrol. 

2005-ben jarthattun, amikor meglatogattam Wildi baratnomet Napolyban. Setaltunk, setaltunk, egyszer csak megalltunk a varos egyik koszos strandjan csobbanni. Masok is furdoztek, gondoltuk nem kapunk mi sem verfertozest. Wildi felfigyelt egy csapat ferfira, akik ott a strandon foztek egy rossz napernyo alatt, utott-kopott fazekban, gondolt egyet, menjunk oda, kerdezzuk meg, melyik halettermet ajanljak meleg szivvel, ok helyiek, biztosan tudjak. Wildi azonban kikototte, hogy o "bekopog", en meg dumaljam le veluk.
Kiderult, hogy ok halaszok. Valodi, hamisitatlan napolyi halaszok. Most jottek vissza a tengerrol, de nem mennek haza az asszonyokhoz,, hanem inkabb maradnak es osszeutnek valamit a frissen kifogott zsakmanybol ott a tengerparton es ahogy ezt elmagyaraztak, mar meg is hivtak minket is ebedelni, le is ultettek a farekeszekre, az volt a szek es az asztal is. Igen am, de Wildi nem szereti a tengeri herkentyuket, igy nemcsak, hogy en dumaltam, de kenytelen voltam kostolni is: nyers kagylot citrommal es zuppa di pesci-t (halaszle) es boroznunk is kellett. Egy fel pohar bortol azonnal becsiccsentem, de nem csodalkozom, mert eleg ritkan szoktam alkoholt inni es ehhez ott meg irto forrosag is volt. 
A fotozkodast a halaszok kezdemenyeztek (tobb foto is keszult, de miert csak ez az egy van bescannalve, nem tudom). Naluk nem volt fenykepezo, de lattak, hogy nalunk van, hat fotozkodjunk, javasoltak. Ok soha nem lattak a kepeket. 
Ez a foto papirfoto. A tesom elvitte a digitalis fenykepezomet egy Tisza-turara, en meg mehettem Napolyba egy osdi tekercses fenykepezovel. 
Wildiek iden is mennek Napolyba nosztalgiazni. En nem tudom, mikor jutok el ismet, de a gyerekeimnek megmutatom az en Olaszorszagomat, ez biztos. Majanak mar elkezdtem meselni rola. Termeszetesen tudom, hogy nem fogja fel, hogy mit dumalok, de azt mar meg tudja mutatni a google maps-on, hogy mi Royanban lakunk, Ili es Akos Magyarorszagon, Adi es Titi Ausztraliaban. Nem semmi! (A parizerek nem fontosak)


A vege az lett, hogy a halaszok tanacskozni kezdtek napolyiul, amibol egy kukkot nem ertettem, aztan egyikojuk elvitt jo messzire, ahova vegul nem ultunk be aznap este. :D Szerintem a halaszoknak fogalmuk nem volt, hogy melyik ettermet ajanljak, nem hiszem, hogy surun jarkaltak volna etterembe.