2013. március 14., csütörtök

Sajnos elofordul, hogy kikelek onmagambol, pipa vagyok, kiabalok, horgok. A gyerekekkel. Mert eppen szazadszor hordjak ki a szobajukbol a jatekokat, kupleraj az egesz lakas, szazadszor nyitja ki Andrej a hutot es hordja ki a joghurtokat, amiket nem fogyaszt el, szazadszor kapnak ossze, elesen sikitanak, szazadszor esnek el es utik be magukat, szazadszor kaparintjak meg a labdat es hangosan labdaznak (hat gyerekek, mit varok? Miert nem dugom el vegre a labdat?). Mikozben en bujom a netet, keresem a munkat, de nem talalom. Felhivtam az oriasi (tenyleg nagy) nyelviskolat, de olasz nyelvtanart nem keresnek, nincs erdeklodes az olasz nyelv irant (elotte kuldtem CV-t is, persze).

Maja eloszor ertetlenul tekintett ram, miert van igy beborulva az eg az anyja felett, bement a szobajaba, majd kijott, atoltelt, mondta, hogy adok puszit, majd lassitott felvetellel, nagy atelessel megpuszilt es megkerdezte, hogy mi baj van. 3 evesen. Itt tartunk. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése