Vegre vettem magamnak egy esernyot. Mar nagyon untam, hogy allandoan megazok. 

Az esernyo nemcsak szep, de oriasi is. Kenyelmetlen, amikor ossze van csukva, mert tenyleg tul nagy, de praktikus, mert tudom tolni Maja uj biciklijet. Leestek rola a babatarto csavarjai, annak a resebe pont beleillik az esernyo es amikor Maja megakad valahol, akkor siman megtolom vele, nem kell hajolgatni, huzni, vonni. Sot, most jut eszembe, napernyonek is jo lesz, ha egyszer kisut majd a nap.

Ejfel utan felebredtem es egeszen hajnal negyik nem tudtam elaludni, gyotort a gyomorfajdalom. Mar-mar orvost akartam hivni, kegyetlenul fajt, de vegul kibirtam. Erdekes, hogy a gyerekeknek kutya bajuk sincs, pedig ugyanazt ettuk mindannyian. Szerencsere ma mar kutya bajom. Csak egeszseg legyen, a tobbi le van ejtve (ezt arra, hogy Adrien ezen a hetvegen is kivonta magat a forgalombol, pedig nem volt ugyeletes).