2013. VÉGE

Az óévet baleksággal zárjuk: foie gras de canard et de mangue.

Franciaországban a kacsamáj a gasztronómia mennyországa, nincs ünnep nélküle, roppant büszkék rá, végtelenségig képesek dicsőíteni. Vettünk Karácsonyra, finom volt. Vettünk Szilveszterre is, hogy legyen valami ünnepi hangulatunk, ha már valódi buliba nem megyünk idén. Elkészítettük a kis apéro gourmand falatkákat. Bekaptam egy harapást és megállt bennem az ütő. Cukros. Kifejezetten édes. Beleharapott Adrien is (a másik, nem én), elszörnyedt. Megnéztük a csomagolását: MANGÓS.

Majának ízlett, de apjuk mégis elment hagyományosat venni és lelkünkre kötötte, hogy el ne mondjuk senkinek ezt a malőrt, mert kiutasítanak az országból.

Mornac sur Seudre (túl hosszú törióra)

Elkirándultunk a szomszéd faluba. Most Északra vettük az irányt.

Amikor gyerek voltam, állandóan kirándultunk, hiányzik. Itt eszméletlen keveset kirándulunk és én ettől besavanyodom. Fogtam hát a gyerekeket és hajrá. Nem mentünk messzire, mert későn csavarodtam be szedtem össze magunkat, de legalább elindultunk.

Ezzel csalogatnak be a bisztróba

 

Mornac sur Seudre. Royantól 13 km, igazán egy köpésre van ("mint ide Vác", otthon a családi bázis a nulla kilométer, onnan viszonyítunk minden kirándulóhelyet). Bájos kis falu. Ami furcsa, hogy a főútról lekanyarodva egy egyszemélyes aszfaltúton vezetnek be. Tökéletes, kátyúmentes úton. Izgultam, nehogy szembe jöjjön egy traktor (szántódölek jobbra. balra), de hazafelé rájöttem, hogy egy másik út vezet kifelé. 

Tipikus utca

 

Az első "mornaçonsiak" ie. VI. század körül telepedtek le a környéken és a Santon törzshöz tartoztak (gallok voltak). Töriből gyenge vagyok, de itt valami sántít az évszámokkal szerintem. Javítsatok ki! Vagy nézzek utána alaposabban, ne dőljek be a hivatalos honlapnak? 

A római invázió idején a Seudre folyó torkolata még Saujonnál volt, Mornac területe még mocsaras vidék volt. Csak egy évszázaddal később alapítottak ott várost, a gall és római inváziók idején.

8-10 halászkunyhóból állt az elején az egész falu. Vázából és kukoricacsóből... Na jó, befejezem a google translate fordítóprogram használatát. Nem lenne kukorica Amerika felfedezése nélkül, tehát fix, hogy nem kukoricacsőről van szó. Vályogházak lehettek a kezdetek kezdetén, később kőházak.

Hamarosan megépült az erőd is, és 1150-ben megalapult a St-Nicolas kolostor is (a "prieuré" mi lehet pontosan?).

A 12. sz. elején megépítették a St. Pierre templomot.







 

St. Pierre templom







Szenteltvíz



Ex voto

 

Andrej meg szeretné cuffantani a betlehemi bárányt

1433-ban az angol csapatok elfoglalták a falut, aminek jelentős kikötője volt a Seudre folyón. Ezzel megfenyítették La Rochellet is (jóval nagyobb és fontosabb város a közelben). Dugast úr, Mornac védelmére kinevezett kapitánya, hősiesen megszervezte az ellenállást (szóljatok, ha unalmas, abbahagyom), igaz La Rochelle a tenger felől támogatta meg, Pons földesura pedig a "föld" felől, akit szintén támadtak a bordeauxi (magyarul bordói) csapatok, amik (akik? Óh, jaj!) az angolok mellé álltak.

Az angolok hamarosan kapituláltak, miután Pons felséges urával üzletet kötöttek. (Hm... Nagy kapituláció, ha jó zsírosan megkenték... Úgy érzem szeretnek hantázni a franciák... A kapituláció nem azt jelenti, hogy feltétel nélkül megadja magát az egyik fél?).

1547-ben, II. Henrik uralkodása alatt az adók mértéktelen megnövelése miatt egész Franciaországban felhördültek és főleg Saintongeban. A mornaciak is jól megszenvedték Montmorency parancsnok megszorításait.

1556-ban a reform partizánjai kezdtek nyüzsögni Mornacban. (Bazzz, törióra, hiányzott ez nektek???)

1562-től az egyházi háborúk miatt Mornac kézről kézre került, hol katolikus, hol hugenotta fennhatóságú volt. A kastélyt lerombolták ez idő alatt, a nagy torony azonban maradt.

1622-ben Soubise urasága, aki egyben protestáns vezető is volt, meghódította a várost és leromboltatta a tornyot. A 17. sz. folyamán a protestánsok a maradék erődöt is elpusztították.

A Saint Pierre templomot a 12. században újraépítették meroving idők maradványaira. 

Azt mesélik, hogy a város kikötőjének torkolata annyira jól védett a viharok és kíváncsiskodók ellen, hogy a hajótöröttek, a banditák és csempészek ott készítették elő a következő akciójukat, ott osztották szét a zsákmányukat.

Színes halászkunyhók

 

 

Osztriga (kihajítva)

 

Mindemellett a város mocsaras vonzereje (?) mindig is megmaradt. Nagy hajók jöttek rendszeresen beszerezni sókészletet és egyéb árukat Mornacba. (Franciául még simán behúznak a csőbe...)

A középkori fedett piac és a Saint Pierre templom között található városrészt a mai napig "arab negyednek" hívják a helyiek, mivel az észak-afrikai "casbahs" fehér, alacsony házakat idézik az utazó számára.

Romantikus giccs vagy giccses romantika?

Földrajz

A Seudre Európa legkisebb folyója. (Innentől fogva nem értem az eddigi sok superlativust...)
Forrása a Vinière au Petit Saint Antoine-ból ered, Saint Genis de Saintonge közeléből.
Körülbelül 78 km hosszú, ebből 20 kilóméternyi sós víz Saujon és Mus de Loup között (ez a helyi hírhedt La Tremblade). 

A Saudre vízállása 300 m dagálykor, 150 m apálykor. Nem piskóta.

A Seudre mészkőben gazdag, ez magyarázza a viszonylag ritka eliszaposodást Brouage-hoz és Sent Agnant-hoz képest. 

Mornak koordinátái 45°42’38″ Észak felé és 1°01’38″ Kelet felé.

Mornac 950 ha-on fekszik és ebből több, mint 600 ha környezetvédelmi területté nyilvánított. 

A falu élete

A város kiemelkedő sótermelésben és osztrigatenyésztésben, ezen kívül halászattal foglalkoznak. Garnélarák, angolna, tintahal, hosszúkás kagylófélék a specialitásuk. Ma művészeti galériákat is találunk a városban, a turistákat el kell kápráztatni.

Önkorm.

 

Flóra: libatop, vadmustár, továbbá vizinönövények, pl. santonine. 

Fauna: sirályok (többféle), kis kócsag, szürke gém, sokféle vadkacsa. 



Csikóhalak



 

Utóirat: látom, hogy szétrobbant a szöveg és a fotók is, de nem engedelmeskedik a blogspot. A szerkesztőfelületen jól néz ki, posztolva viszont szétesik. Magyarázom a bizonyítványom, hátha kapok azért egy kettes alát. :D

 

Január 6.

Zuhog az esô, szélvihar van, de tegnap délelôtt kisütött a nap és sétáltam egyet a gyerekekkel. A maradèk idôt benti programmal kellett elütni. Festettünk, meséltem, mesét néztünk, begyúrtuk a sütitésztát, sütöttünk lasagnét Majával, hajat fontam, lovaztunk, autóztunk, babáztunk, bukfencet hánytunk, fejen álltunk (!) és a többi és a többi. Ma ugyanez lesz? Január 6-ig ugyanez?

Minuscule

Boldog Karácsonyt kívánok a mélyen tisztelt publikumnak!

 http://m.youtube.com/watch?v=q96Py0wTsd4 

Ma ugrik a majom a vízbe

Izgulok, hogy kapok-e valamit Jézuskától vagy Père Noëltől. Teljes zavar van a gyerekfejekben, most ki hozza az ajándékokat?!? Még Mikulás is előkerül a felsorolásban.
Elmagyaráztam nekik, hogy Magyarországon a Jézuska jön, Franciaországban pedig Père Noël. Úgy néz ki, elfogadták. Pontosabban csak Maja, Andrej még csak annyit észlel az egészből, hogy jön a félelmetes ember, hiába bizonygatom, hogy ajándékot hoz, tehát kedves figura.

Olasz Kultúrintézetek

Köszönőlevelet kaptam, hogy támogattam a Strasbourgi Olasz Kultúrintézet életben maradását, ugyanis januárban be akarták zárni. Igen, hát ilyen körökben "mozgok". 

Petíciót írtam alá, hogy be ne zárjanak, mi lesz velem Olasz Intézet nélkül Strasbourgban?

A budapesti viszont tényleg hiányzik. 

Melegszik a helyzet

Óvodai munkák.
Igen, a hír igaz! Az ilyenektől simán sírva lehet fakadni. Hát még a balettelőadástól... 100-as zsepi.

Kénytelen pózolni. Én vagyok az anyja. :)
Régen szerettem Hello Kittyt, ma már utálom, mégis  teljesen magamtól vettem meg neki, mett ő szereti.

Miután meglátta a fikuszt, letámadta és ledézsmálta róla az összes szaloncukrot.
Szerencsére lusta voltam az egész doboz tartalmát felcérnázni.

Bénévole

Elszegôdtem önkéntesnek. Az ovi nagycsoportjának gyûjtöttünk pénzt a jövô évi kirándulásukhoz. 

Rengeteg üzletben önkéntesek csomagolják be a vásárlók karácsonyi szerzeményeit, amit tetszôleges összeggel honorálhatnak (általában 1 Euro). Mi a Casa nevû csinos kis giccsparádéban voltunk. Az asztalra kifüggesztették a gyerekek által rajzolt plakátot a kirándulás célpontjáról, a csoportfotót és kihelyeztek egy perselyt, ez a vendégcsalogató.

Furcsa, hogy rengeteg ember nem kéri a csomagolást. 10-bôl 1, ha kéri. Magamban puffogtam, itt ez a remek lehetôség, degeszre vásárolják magukat csetreszbôl és inkább otthon csomagolnak, mint az ovinak adjanak egy Eurót. 

A kasszáslánytól megkérdeztem, hogy miért nem ajánlják a vásárlóknak a csomagolást fizetés után, válaszul azt kaptam, mert nem szokták. Slussz. Empatikus. 

A játékboltban, ahol beszereztem a beszereznivalót, a kambodzsai gyerekeknek gyûjtöttek. A megamarketben pedig egy másik iskola sítáborához. Természetesen most lettem ilyen figyelmes a karácsonyi csomagolókra, lehet hogy nem kellene a többiek orrára pirítanom, akikrôl fentebb írtam? 

Jó volt. 

"gyöngyfüzérszerűen rendezett gömbölyded kiboltosulások"

Szeretem olvasni Isoldet. Ez egy nyári bejegyzése, de a legfrissebben hivatkozik rá és így persze, hogy muszáj volt újra elolvasnom. A kommenteket is olvassátok el!

Isolde hivatkozik, hivatkozik, így kerül az ember blogról blogra: Dr. Morcz. A józan eszem megáll.

Anyukám pedig remélem olvassa IKL-t. Szerfelett jót írt az egyik kedvenc témájáról. ;)

Miklósról még

Ez volt a negyedik Mikulás buli Noémiéknál. Annyit nyúztak, hogy beadtam a derekam és felmentünk Pessssre elutaztunk Versaillesig. Igazából pedig Maja kedvéért, mert ő mondogatta, hogy szeretne találkozni Clarisse-al. Nem! Nem én mondogattam neki, még csak meg sem említettem neki a Mikulás bulit, direkt hallgattam, nehogy szívfájdalmat okozzak neki. 

Livi a svájci határtól utazott Versaillesbe, négy gyerekkel. Én csak két gyerekkel és csak Royanból. Ők hajnal ötkor indultak, mert Párizsban kellett ebédelniük, mi délelőtt kilenckor. Csak kényelmesen.

Utóirat: de Livivel jött a férje, úgy könnyű. Hm, de Liviék nyolc hónapos csecsemővel utaztak, az úgy mégsem túl könnyű. 

Edith, Noémi, Detti, Livi, Adri, Bogi

Dénes

Most mondjátok meg, hát nem lehengerlő?

Horgolt babagyűszű, jakszőrpléd... Elájulok!

Andrej születésekor már éreztem, hogy nem lehet művészi babafotó nélkül élni, ezért a fenekére applikáltam néhány kelkáposztalevelet és én magam lefotóztam. Anne Geddestől loptam az ötletet, kitől mástól? Igen ám, de az nem jutott eszembe, hogy ezek a művészbabák csupaszon pózolnak, ezért Andrej művészi fotója meglehetősen sufnitunning.
Majánál végképp nem voltam képben, úsztam az árral, nem tudtam, hogy róla is kellett volna készíteni néhány kelkáposztás fotót.

Rakok egy fotót Andrejről, hogy lássátok a különbséget "szülés után" és "szülés után" között.

Alig észlelhető a két fotó között a különbség. Így van? 

Borzalom sok fotó

Raktam néhány fotót a hétfőnkről a Spenótra, ami éppen kint van a cafeblog főoldalán is, büszke vagyok. Őszintén szólva pedig nem tartom nagyra az nlc-t. :/

Rakok ide is jó sok fotót, mert amott személytelenebb, emitt pedig személyesebb a virtuális világom.

Ha megnyitjátok a képeket, 190 kilóssá változom, szóval csínján nyitogassatok.

Lafayette, táncoló bábszínházzal.

Szerintem szép

 

Metrózzunk át a Champs-Élysées-re  

Az én kisfiam, a "bobójával" és törött fogáva

 

Ezen vállalhatóan nézek ki, bezzeg a gyerekek...
Piszok fáradtak voltak, ezért nem mondtak visztitiiiit (csíz).

(Nem tudok képealírni, nem engedelmeskedik a blogspot)

Andris kinyúvadt a fáradtságtól. Délután 3 óra, délutáni alvás nélkül nem csoda.

Kalács

Szerdánként, miután leadjuk Maját a "balettbe", mindig a piacon kötünk ki. Andrist alig lehet onnan kirobbantani. Már mindent lefotóztam a piacon, amit lehetett, de ezt az óriási kalácsot még nem. A muffin a miheztartás végett került lencsevégre, hogy látszódjanak a valódi méretek.

Andris kapott egy szeletet a kalácsból a péknétől, hát az valami isteni volt. Omlós, puha, sőt még narancsot is éreztem benne, amivel engem le lehet venni a lábamról. 

A téma a piacon hever, így történt, hogy írtam egy könnyed bejegyzést a Spenótra. 

Dénesről

Éjszaka megmutatták nekem skypen kis Dénest. Átpelenkázták és persze nem tetszett neki, sírt, de amint az anyukája felvette, megnyugodott. Ezt szeretem az újszülöttekben, elég őket megdajkálni és elhallgatnak (ideális esetben). 

Kinyitotta a szemét, nézelődött és szájába gyűrte a kezét. Rendkívül cuki. Beszéltem hozzá és újra óbégatni kezdett, amint csöndbe maradtam, elhallgatott. Még csak most 24 órás, érthető, hogy nem kíváncsi másra, csak a mamájára.

Sógornőm egészen jól viseli magát és jól néz ki. Én zombi voltam hozzá képest. Hullaszín, igénytelen haj, begyógyult szemek, muszájdzseki kórházi hálóing... Nem egy felemelő látvány. Neki még a körmei is ki vannak festve szép színűre. Sajnos mire ráeszméltem, hogy szülés után is jól kellene kinézni, addigra már mindkét gyerekem túlvolt néhány szülinapon. 

Most én is olyan vagyok, mint pár havernőm, akik a tesójuk gyerekéről áradoztak. Most mit csináljak, tényleg nagy esemény ez a mi életünkben. 

2013.12.12., 11 óra körül

Megszületett tesóm kisfia!

Ez azért nagy kunszt, mert tesóm a legfiatalabb a tágabb családban, ráadásul nálam is közel tíz évvel fiatalabb. A mindenkori kiscsikó apuka lett. :D

A kisfiát még csak fotón láttam, de máris odavagyok érte. Andris jut róla eszembe. Azért remélem, két év múlva nem töri ki a fogát motorozás közben!

Miklósról

Izgulok. Holnap egyedül teszek meg 535 km-t autóval, hátam mögött két gyerekkel. Lassan megyek, ígérem.

Randink van a valódi Mikulással Versaillesban. Igaz, ma reggel annak rendjén már beletojt a csizmákba, hiszen december 6-ot írunk. A gyerekek csillogósra suvickolták a lábbelijüket, megérdemelték a finomságokat, sőt, miután kifejezetten kezelhetők voltak, ajándékot is kaptak.
Maja princesszes puzzlet, Andris match boxokat, ötöt (Burago, nem akármi, a Lidliben sokszor lehet kapni). Nincs új a nap alatt, a kisfiúk még mindig rajonganak az autókért. Vagy csak genetikailag kódolt Andris? Tesóm ennyire autómániás. 24/24-ben képes autós újságokat olvasgatni. Andris még nem tud olvasni, csak egyszerűen nem adja ki a kezéből a match boxokat. Szó szerint azokkal fürdik, eszik, sétál, alszik...

Hogy ez a megoldás eddig nem jutott eszembe...

Éééés igen! Fogytam!

Becsajoztam 2.

Az óvodából hazajövet megcsodálta egy elegáns, illatos, kidekorált dáma a gyerekeket, akik az óvodai karácsonyi sütit majszolták. Jót beszélgettünk a végére. Naná, mert mint kiderült, magányosan, egyedül él, nincsenek haverjai, nincsenek gyerekei, nincs családja. Egy éve költözött ide, de már tervezi, hogy visszaköltözik Párizsba. Itt nincs túl sok program, nem vezet autót, nem barátkoznak vele a helyiek. Belátta, hogy tévedés volt idejönnie Royanba. Hülye dolog a tenger, az ember azt gondolná, hogy minden bút és bánatot elfeledtet, közben lófisz. 

Láttam rajta, hogy szeretne velem találkozni, de nem váltottunk telefonszámot, mert a gyerekek elveszítették a türelmüket. Azért megmutattam, hogy hol lakunk. Ha akar, megtalàl. 

DIY

A virtuális világomban mindenki sk. adventi* koszorút készít, hát nehogy már kimaradjak a buliból!  

A szarvast teljesen önállóan vágtam ki. Na jó, fotóról. A manókat már szamárvezetôvel. A Holdat önállóan. Maja segített hópelyheket galacsinozni. Andris a gyurmaalapban és fenyôerdôben segédkezett. 

Hogy honnan jött az ötlet, hogy pont ilyen legyen? Onnan, hogy semmiféle rendes kellék nem volt adott. Menet közben szedegettem össze a lakásból ezt-azt. Szó szerint semmi karácsonyi dekorcucc nincs itthon. Hogy nekünk hogy lesz karácsonyfánk, azt nem tudom. Oda a sok szép díszemnek. Itt nincsenek, tehát nyilván a dédi sufnijában vannak még mindig. Sírni támad kedvem.
A piros papír adott volt, még három éve vettem krampusz szarvához, de soha nem lett felhasználva. A fenyôt a parkból loptuk hoztuk. A botokat is. A susnyást is. A hópelyhek vattakorongból vannak.
Gyurma minden háztartásban fellelhetô, ahol gyerekek is vannak. A gyertyák az anyóstól januárban kapott "díszizében" voltak. Kész is. Abszolút no budget. 

Nehéz jól lefotózni. Ennél sokkal izgalmasabb volt a fény-árnyék játék. 

*Manapság DIY adventi koszorúnak mondják.

Becsajoztam

Tegnap becsajoztam. Tobbszor talalkoztunk mar Sillevel a bolcsesz jatszohazban, ahol tegnap hasznalt gyerekruha es jatekvasart rendeztek. Elmentem en is, hatha lovok valami jo kis Jacadit. Mar koran reggel is elmentunk, mind a negyen, de kigyozott a sor, eljottunk. Nem gondoltam volna, hogy ennyien lesznek... Valsag van? A jobboldali (=gazdag) varosban is?
Andrej delutani alvasakor ismet elmentunk Majaval, kettecsken. Sajnos elegge kifosztottak a ruhakat, Jacadi volt, de csak kisgyerekre. Voltak jo jatekok, vadiujak is, de azt megsem vehettem meg Maja szeme lattara.
Ott talalkoztam Sillevel, jo nagyot dumaltunk es telefonszamot valtottunk. Ha ilyenek a litvanok, le a kalappal elottuk, Sille allati csinos, pont mint egy sved. Szoke haja es vilagito kek szemei vannak, vekony, mustarszinu taskaja, salja es csizmaja van, mintha egy noi magazin fotozasarol jott volna. Kar, hogy szeptemberbe visszakoltozik Tallinba, sajnos nem erzi jol magat itt, teljesen izolalt, szeretne visszamenni a szakmajaba. Tanar. Azert egy kavera osszefutunk, remelem.