2013. május 23., csütörtök

Ma 25 percen jol turte a bolcsit Andrej fiam. Ezek szerint tenyleg a remeny hal meg utoljara. 

Mig vartam ra, felugrottam a muvdelodesi haz konyvtaraba, mert tegnap, amikor gorcsosen gyulolte a bolcsit, talaltam egy jo konyvet. Az elso par oldalnal kiderult, hogy alig tudom letenni, szamomra ez egy jo konyv merceje. 
Tegnap nem tudtam kikolcsonozni, mert bar mindig nyitva van a konyvtar ajtaja, de nincs konyvtaros, senki nem varja az olvasokat. Ma szolt a recepcios, amikor latta, hogy olvasgatok, hogy nala is ki lehet kolcsonozni konyveket, tegnap elfelejtett szolni (?), mikor rakerdeztem. 
Erri De Luca Montedidio cimu konyvere talaltam ra. Nem mondom, kulonos dolog franciaul olvasni egy napolyi tortenetet. Santit. Hamis. Termeszetellenes. 
Nyilvan ez attol van, hogy nem erzekelem a francia nyelvben az apro nuanszokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése