Behanyok. Megbolondulok.

Ejott az en pillanatom is:

a Facebookon nehanyan annyira felhuznak, hogy en azt hiszem most letiltom oket. Inkabb bagozok a pletykaehsegemre, de ezt en nem birom nezni.

Cecile irja: es ime.
Sogor irja: hat igen.
Valaki idegen: tenyleg?
Sogor: hat igen.
Idegen: idem.
Cecile anyja: tudni kell elutazni, hogy utana hazatalaljunk.
Sogor: hat igen.

Ezt csak en nem ertem, vagy ok oten kekeckednek?

Cecile, aki aposomnal el, mert nem turte a szuleit. Kis sogornom magahoz (apja hazaba) koltoztette annak idejen, mert nagy baratnok voltak. Igaz a kis sogornom mar regen nem az apjanal el, de Cecile maradt. Hamarosan elkoltozik, mert vett maganak ket forint ket fillerert egy hazat (nagyon falun meg megfizethetoek Franciaorszagban az ingatlanok).
Sogorom pedig csak felig sogor, mert aposom elso hazassagabol szuletett. Nehezen viselem ot is, mert eleg sokszor keresztbe tett nekem. Ot is letiltom es Cecilet is.

Letiltom meg az irrealis lovas, kutyas es 18 even felulieknek szolo bolcselkedoket is.