Piac. Mar megint. Csontig hatolo hideg van, pedig +2 fokot mer a homero, de jeges a szel, ezert picanal messzebbre nem jutottunk. Anyosek vettek egy tucat osztrigat, mert szeretik es szezonja van, nincs benne tej, azaz eppen nem szaporodik, igy magyaraztak. Megkostoltam, mert en meg soha nem ettem. Az elsore raktam citromot, igy nem ereztem semmi mast, csak a citrom izet, gondoltam a masodikat megkockaztatom citrom nelkul, de ugy sem ereztem semmi kulonoset, pedig a dedi a kofanal megkostolt egyet es majdnem elajult, annyira izlett neki, oh-la-la, isteni es meg a szemet is behunyta hozza. Lehet, hogy a megfazas miatt nem eltem at azt az eleterzest, amit a homar, kaviar, libamaj elvar. A gyomromnak betett ez a ket osztriga, mert utolag tudtam meg, hogy le kellett volna harapni a fejèt, nem pedig egyben lenyelni. Brrr! 

Vennunk kellett osztriganyito kest, mert massal nem lehet kibontogatni, anyos nyitogatta ki, eleg rutinos, gondoltam en is kiprobalom, de nekem nem sikerult. A zaroizomnal kell megtalalni a rest es kifesziteni, de ez egyaltalan nem egyszeru elsore. Amikor kinyilt, ki kell onteni belole a vizet, mert ha friss ujra kell termelnie a vizet. 

Andrej mindent utanozo korszakat eli, ezert o fogta magat es pucolta velem a kis rozsaszin rakokat. Nem tudom a magyar megfelelojet a crevette-nek.