Egy éve még hanyatt voltam esve az óceánparttól, ma meg irritál. Nem maga az óceán, hanem a mindennapok egyformasága. Nekem a 8. kerület való, ott pezseg az élet. :D Pedig most, hogy visszajöttünk egészen sokat beszélgettem. Lola B. anyukájával, megtudtam, hogy hol dolgozik és azt is, hogy a kis Lola síelni volt... gondolom a nagyszüleivel, mivel a szülők dolgoztak... de jó nekik!). Beszélgettem Ismael nagynénijével is, megtudtam, hogy Ismael már egész nap marad az oviban, nemcsak délig, igaz ő már három éves. Találkoztam a szír lánnyal is, megbeszéltük, hogy találkozunk a tarisznyás játszóházban, ahová ő is járt régen, de már nem megy, mert nem szereti, ha a gyerekei elkapnak valami náthát. Tegnaptól puszipajtik lettünk vele, amit nem bánok, mert nagyon jó embernek néz ki. Azon felül, hogy nagyon szép, végtelenül szerény, visszafogott és nagyon nyugodt, jó kisugárzása van. Most egyedül miatta vagyok szívesen Royanban.
Amelievel is dumálunk. Már nem akadunk el a "hogyvagy? jóléste? jólköszi" háromszögben, de azért még mindig döcögünk.
Nem valami jó a hangulatom, még nagyon izgulok, hogy mi lesz.
Használati utasítás:
Lola B egy cserfes, nagyon barátságos kislány. Maja osztálytársa. A szülei hipsterek, szimpatikus mindkettő, jó lenne haverkodni velük.
Ismael pedig Andrej osztálytársa. Apja nigériai, anyja francia. A szomorú az, hogy anyukája meghalt egy éve. A nagymamája mesélte el, akivel szintén jóban vagyok (amolyan franciául, próbálunk jóban lenni, de a beszélgetés nem jut messzire). A nagynéni egy vagány, helyes lány.
A szír lány kislánya Perla, kiscsoportos, tehát egyik gyerekemmel sem azonos csoportba jár. A szír lány gyógyszerész, csak itt még nem tette le a különbözeti vizsgát, így nem dolgozik. A férje orvos. Már négy éve nem járt otthon. Kemény! De ő jól érzi magát itt, jófej a férje. Társadalmi élete is van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése