2011. július 18., hétfő

A baranykas agy

Ma Majat a sajat agyaban sikerult elaltatni, eleg melos volt. Meseolvasassal kezdodik az altatas, aztan enekelek neki 3-4-et, majd indul a kuzdelem, vegul atvittem a sajat agyunkba, mert mar nagyon nem birok akarhogy ulni, fajnak a csontjaim, allatira fajnak (megy szet a medencem, szo szerint erzem, hogy csuszik szet az alvazam).
Na, amikor vegre elalmosodott es ereztem, hogy erkezik az elalvas pillanata felvettem a karomba es meg ebrenlet es alom kozott atvittem az agyaba, persze felebredt, de eleg kokadt volt, igy mar nem volt annyira nehez birkozni vele es szepen elaludt. Igaz, forditva :), a feje nem a baranykak fele nez (Ikeas baranykas agyat kapott). Fontosnak tartottam, hogy ne az alvo gyereket cipeljem at, mert az olyan atvagas szagu. Nem?
Elorelathatolag ejjel 2-3 fele ra fog jonni, hogy csalas van a dologba es majd szeretne atjonni a hitvesi agyba.
Elorelathatolag nekem nem lesz erom visszautasitani es reggel egyutt ebredunk majd. :)
Tegnap raktuk ossze az agyacskajat, meg is probaltam ott elaltatni, de nem sikerult. Pedig latszik, hogy imadja az uj kis kuckot, mert bemaszik es ott kell meselni neki, ott kell konyvet olvasni neki, mind a 100 konyvet (nincs is annyi, csak szinezek). Nem sikerult ott elaltatni, mert nem volt turelmem es fizikai erom birkozni vele, igy atmentunk a hitvesi agyba, ott elaltattam, majd atcipeltem a mi agyunkba, csak ejjel 2 korul elkezdett ebredezni, en felpattantam hozza, visszaaltattam, de nem sikerult tul jol, mert folyamatosan felebredt, en mar nagyon faradt voltam ettol a lebegoalvastol, hogy alszom 2 percet, de igazabol eberen figyelem, hogy mikor kell ugrani a gyerekhez. Igy kerult at a mi agyunkba. Reggel viszont az elso dolga az volt, hogy bemaszott a sajat kis baranykas agyaba. Tehat szereti.
Remeljuk eljon az ido, hogy ott alszik egesz ejjel, sot magatol alszik el benne. Na nem mintha nem ernek ra, hiszen vegtelen sok idonk van, Maja a mienk, akar 18 eves lesz, akar 101. 
Azert allati szomoru vagyok, hogy mar nem velunk alszik a kis sajtkukacunk. Valaminek vege. Tegnap majdnem bogtem, ahogy neztem ot aludni a sajat agyaban. Szaggatott a lelkem.

Keszulunk a kisfiu fogadasara, mar igazan nincs sok hatra. Tegnap atrendeztuk a lakast. A 3 ajtos szekreny kikerult a haloszobabol a nappaliba. A nappalit nem nyomja agyon, ellenben a haloszobaban lett egy nagy placc (mihez kepest?). A hitvesi agy bekerult az egyik sarokba, Maja baranykas agya a masik sarokba, a pelenkazoasztal a harmadik sarokba, a negyedik sarokban a franciaterasz van, a teraszajto nyilik, mi kell ennel tobb az eletben? Mondjuk 3 haloszoba :), egy a szuloknek, ketto a ket gyereknek. Kell meg egy nappali, egy konyha, egy furdoszoba, egy terasz. Extra igenyek eseten oarany mozaikkal kirakott vesetal alaku medence.

Nagyon furcsa, hogy lassan nem a hasamban fogom erezni ficankolni a kisfiu magzatot, hanem a kezemben tarthatom ot. Maris hianyzik a hullamzo hasam.  Furcsa a tudat, hogy ez az utolso terhessegem. Szeretem erezni ahogy mozog bennem ez a kis eloleny. El sem tudom meselni, hogy mennyire erdekes erzes, hogy tegnap meg csak almodoztam a gyerekekrol, ma pedig mar van egy kislanyom es hamarosan a kezemben tarthatom a kisfiamat is. En hihetetlen sokat vartam rajuk, de most itt vannak es en minden nap kepes vagyok erre a helyzetre racsodalkozni. A mai napig felfoghatatlan, hogy Maja letezik es mennyire nagyon aranyos. Leirhatatlan. Olyan nagyon kedves gyerek, hogy szavak nincsenek ra.
En nem nagyon vagyok kepes beszelgetni a magzatommal, pedig ez manapsag nagyon divatos, de en nem tudok, hulyenek erzem magam tole. Viszont ezt a problemamat Maja megoldotta, kihuzott a bajbol, mert o dumal a bebihez, csokolgatja. Naponta 100 puszit is nyom a hasamra, egyszeruen nem akar lekattanni a hasamrol, felhuzza a polomat es megpuszil, egyszer, ketszer, sokszor, sorozatpuszit nyom es mondja, hogy bebe-bebe, vagy baba-baba. Ezt mar akkor is csinalta, amikor meg lapos volt a hasam. (Ez a lapos has is koltoi tulzas.) Nem mi mondtuk neki, hogy erkezik egy kisbaba, hanem o magatol kezdte el mondogatni, mi pedig csodalkoztunk. A gyerekdoki viszont lehozott a foldre, mondta, hogy ez hormonalis alapon mukodik, a gyerekunk nem lato, nem isten, nem kell misztikus dologra gondolni.

Kivancsi vagyok, hogy mikor fog megszuletni a kisfiu. Augusztus 28-ra van kiirva, pont az apja szulinapjara.

1 megjegyzés: