2011. augusztus 23., kedd

Megszuletett Andrej, a kisfiam.

Hazaertunk. Na nem ma, hanem mar mult heten szerdan, de azota nem tudtam bekesen leulni papirra vetni a memoarokat. Majd most, bar gyanitom, hogy  nem fog menni egyszuszra.

Ott tartottunk, hogy el kellett indulni a korhazba. Persze, hogy a korhazba tarto ut alatt is bogtem. Ereztem a vegem.

Leirok mindent dokfilmszeruen, bar az neha nagyon unalmas tud lenni.

Maja is jott velunk a korhazba, hogy lassa hova ment aludni a mamaja par napra.
Becsekkoltunk a recepcional. Ez annyit jelent, hogy leadtunk nehany papirt, alairtam, hogy mindennel egyetertek. :) A recepcion a lany mondta, hogy sajnos mar nincs ketagyas szoba, mert mind betelt, csak egyagyas szobat tud adni, de nem kell erte fizetnunk, hiszen nem mi igenyeltuk. Napi 100 Eurot sporoltunk meg, azaz osszesen 700 Eurot, kozel 200.000 Forintot. (Huh, verejteket homlokrol lecsapo smiley.)

Felmentunk a szuleszetre, ahol kicsit varnunk kellett, majd jott egy noverke, bevezetett a szobaba, elmagyarazta, hogy mikent mukodik az agy taviranyitoja, a redony es a villanyok taviranyitoja, majd hozott egy flakonka iodos tusfurdot es elmagyarazta, hogy este es reggel azzal furodjek le, tetotol talpig, azaz meg a hajamat is azzal mossam meg, ketszer atsikalva magamat. Ez az utasitas a furdoszoba ajtajara is ki volt fuggesztve, kepekkel abrazolva, hogy hogy kell mutet elott lezuhanyozni a steril tusfurdovel. Alig akartam hinni  a fulemnek, szememnek, hogy itt, pont itt Franciao-ban, ahol hiresek arrol, hogy nem furdenek tul sokszor ilyen komolyan veszik a furdest, mig Mo-on egy '50-es evekbeli agyonstoppolt "muszajdzsekiben" kellett megjelenni mutet elott.

Ezek utan felvezettek egy szulesznohoz a masodik emeletre, aki csinalt egy ctg-t. A bebim jot aludt kozben. Meg is ultrahangozott, mindent rendben talalt. Kicsit beszelgettunk. Ekkor mar elegge orultem, hogy ket ember is nagyon kedves volt velem a szemelyzet kozul, meg nem sejtettem, hogy az egesz stab maradektalanul kedves lesz es ott a korhaznak koszonhetoen fogom megszeretni a francia nepet. Mert ugye eddig elegge undokok voltak, nem szerettem oket, magyaran ki nem allhattam a franciakat, uuuutaltam mindet (kivetel a kivetel).

A szuleszno utan lemehettem a szobamba, ahova jott a vilag legkedvesebb noverkeje (aki elmagyarazta a taviranyitokat) es leborotvalta azt a teruletet, ahova en nem lattam el. Szabadkoztam, hogy a nagy hasamtol meg tukorrel sem lattam oda (koldok alatti es elozo csaszarmetszes folotti reszen is kitollasodtam, brrrr!). A  borotva itt nem eldobhatos borotva, hanem elektromos, de sterilizalt, mert az egyik reszet levette es kidobta. A lazmerojuk is ilyen, valamibe bemartjak, bedugjak a szajba, nyelv ala es utana valami kis reszt kidobnak a kukaba, sajat szememmel lattam.
Hozott egy kis fiolat, hogy este azzal csinaljak magamnak vegbel atmosast. Csodalkoztam, hogy nem lesz hagyomanyos es egyben undorito beontes. Irtoztam tole. Ezt is megusztam. Otthon legalabb 30 lany rohanasat neztem vegig reggel 6-kor, miutan kimentek a noverszobaba a beontesert (amikor Majaval voltam terhes es a korhazban voltam bentlakasos).
Magamra maradtam este, vartam a masnapot. Ja, elfelejtettem irni, hogy Adrien befizette a tevet nekem. Eredetileg nem kertem, hogy legyen teve a szobamban, mondvan masnaptol ugysem erek ra, de o mondta, hogy jol jon az majd. Igaza is lett, mert Andrej jo kisfiu, ugyanugy, mint Maja is jo kislany volt, nem okoz fejfajast egyik gyerek sem. Szerencses vagyok, tudtam tevezni :).

Masnap 12 orakor lezuhanyoztam a iodos korhazi tusfurdovel, ahogy elo volt irva, ket oraval a mutet elott. Adrien pont zuhanyzas utan erkezett meg. Felvettem az egyszer hasznalatos korhazi mutos ruhat (kontos, bugyi, labtyu, hajtyu), vartam, hogy usson az ora.
A nover bekototte az infuziot, ugyes volt, nem fajt. Aztan jott a hordarember, tologatos aggyal, maris fel kellett fekudnom, nem mehettem fel a mutokhoz sajat labon. Olyan furcsa volt! Mindenki nezett a varoteremben, amin keresztul kellett menni, hogy hova visznek. Ugy erezem, hogy neztek, de lehet, hogy nem is neztek. A liftben kellemes butorbolti zene szolt, hogy a kedves paciens idilli hangulatba keruljon.
Fent a mutonel mar vartak a mutos asszonyok, akik szinten aranyosak voltak. Csacsogtak velem, eleg jol megnyugtattak. Ket kozepkoru no volt, mosolygosak, lepcsesek.
Na aztan jo sokat vartunk, nekem ugy tunt, hogy orakat. A varakozas alatt jott az anesztes orvos, akivel egy hettel korabban talalkoztunk. O eleg frigo volt mar akkor is, elsipitozta magat, hogy miert most jovunk aneszteziologiat megbeszeleni, mikor azt a protokoll szerint 7,5 honaposan kellett volna intezni. A bemutatkozas utan rakerdezett, hogy mi jaratban vagyunk. Mondtam, hogy penteken megcsaszaroznak, hat ezert. Aznap szerda volt. Na ekkor rikkantott egyet. Elmagyaraztam, hogy onhibamon kivul jottunk ilyen keson, leven en idegen vagyok az orszagban, nem tudtam, hogy mar 7,5 honaposan elibe kellett volna jarunlnom. Az a baj, hogy Adrien elkottyantotta magat, hogy persze elolvashattuk volna a korhazi tajekoztato brosurat. A hulyeje! :D
Na vissza a szuleshez. A mutosnok elkezdtek betolni a steril szerszamokat a tili-toli kocsin, jaj, mint a Grace klinikan. Aztan az anesztes orvos elkezdte bokni a gerincemet, hat gyerekek, szar volt, meg kell mondanom. A mutosno nagyon rendes volt, a mellkasara szoritotta a fejemet, megtartott a helyes testtartasban, olyan jol esett. A bokes fajt es baromi sok idonek tunt, ahogy szurt. Osszeszoritottam a fogaimat es arra gondoltam, hogy ez csak par perc lehet, mindjart vege, mindjart vege, mindjart vege... Es tenyleg vege lett. :D
Ekkor korulbelul 15.10 ora lehetett, mert utoljara 15.05 orakor pillantottam az orara.
Lefektettek. Nem raktak kengyelbe a labamat, mint otthon, hanem siman fekudhettem vizszintesen. Meg mindig keszulodtek a mutetre, a szemem lattara. A doki meg sehol nem volt, en meg elkezdtem izgulni, hogy ha meg sokaig kesik kimegy az erzestelenito a labambol. Aztan csak megjelent, de meg a nagy mozivaszon nem volt kihuzva az orrom ele, ezen is izgultam, hogy mi a franc van? Bamulhatom a plafont, ha nem akarok elajulni a latvanytol? Az utolso pillanatban azert kifeszitettek a vasznat, mint otthon is, az orromra raktak egy hegyilevego orrtyut, mondtak, hogy gondoljak arra, hogy ez Mo. hegyeinek levegoje, na mondtam, hogy ott nincsenek igazan hegyek, tok lapos az orszag es elkezdodott a mutet.
Elkezdodott es en arra szamitottam, hogy 1 perc mulva ki is emelik Andrejt, de legalabb 10 perc telt el, erre tippelek, mert az orat nem lattam, hiszen a hatam mogott volt, hiaba tekergettem a nyakam hatra, nem lattam.
Majd az egyik doktorno mondta, hogy keszuljek, mert nyomni fogja lefele a babat a gyomorszajam tajekan, nyomta is, tenyleg ereztem es ezutan kiemeltek a babat es mindenki mondta, hogy akarhogy nezik,  bizony kisfiu, szemmel lathato, gratulalnak. Felsirt, meghatodtam, ott picsogtam a mutoasztalon. :) A doktor is viccelodott, szimpatikus ember.
A szuleszno hozta a babamat megmutatni, adhattam neki egy puszit, elmondta, hogy elviszi, kitisztogatja, majd visszahozza meg ismerkedni. Ami meg erdekes, hogy amint meghallotta a hangomat a babam, abbahagyta a sirast es szo szerint odafigyelt a hangomra, nagyon erdekes szituacio volt.
A mutet folytatodott, rangattak a mutoasztalt, rengett alattam minden, ereztem mindent, ahogy rangatjak vissza a helyere a belesemet, izmaimat, brrrrr! Nagyon sok idonek tunt, de megint csak azt mondtam magamnak, hogy mindjart vege, mindjart vege, mindjart vege. A mutosno kozben bediktalta, hogy a szuletes idopontja 15.33 perc volt.
Vegul elkezdtek megszamlalni a kint levo szikeket, szerszamokat, hogy stimmelnek-e, nem felejtettek-e bennem egy vattapamacsot. Arrol is beszeltek, hogy ki, hova megy nyaralni, a Fiji-szigetekre emlekszem, tobbre nem.
A doktor meg-megkerdezte, hogy hogy vagyok. A vegen atjott a fejemhez beszelgetni, a mutet meg folytatodott, de lehet, hogy mar csak a szikeket pakolasztak, nem tudom.
Vegul jott a hordarfiu, atraktak egy tepsire, azzal a gurulos agyra es mar toltak is at az intenzivre.
Az intenziven osszesen harman voltunk, nem volt tulzsufolt. Az intenzives noverember mondta, hogy mozgassam a terdemet, de en nem tudtam, de o mondta, hogy a bal mar mozog, csak meg nincs visszacsatolas az agyamhoz. En ugy erzem meg nem mozog, holott mar mozog. Brrrr, kiraz a hideg tole!
Osszesen ket orat maradtam az intenziven es utana visszatoltak a sajat szobamba, ott atraktak a sajat agyamba, itt nem egy tepsire raktak at, hanem siman a lepedo segitsegevel. Rovidesen meghoztak a kisbabamat, mellem raktak az agyra. A felso testemmel nem volt gond, tehat nem volt veszelyes, hogy leesik mellolem.
A nover orankent jart be hozzam ellenorizni, hogy jol vagyok-e, de itt jegyzem meg, hogy mindig batoritottak, ha barmi gond van, vagy akar keresem, nyugodtan csengessek es ok jonnek. Magyarorszagon leorditottak a fejunket, ha veletlenul csengetni mertunk a novereknek. A csongo csak halalos veszhelyzet eseten volt hasznalhato, esetleg magzatviz elfolyasa eseten is. Egy-egy zoldfulu ujonc ezt nem tudta, csongetett a novernek, azok meg szo szerint lebaszarintottak a pacienst. Nagyon tetszett itt, hogy tenyleg minden nover hagsulyozottan mondta, hogy barmi ohajom van, csongessek. Ugy ereztem magam, mint egy otcsillagos szallodaban.
Egyszer csak kopogtattak az ajton es ki volt az? Maja es az apja. Igy tortenhetett meg, hogy Maja mar a 3 oras testverevel talalkozhatott. Amint meglatta a bolcsoben a babat futott hozza, mondta, hogy bebe bebe bebe es kerte a kezebe. A mutatoujjaval bokdoste a masik tenyeret, ilyet meg addig soha nem csinalt, ott talalta ki, hogy igy adhatja legjobban ertesunkre, hogy o akarja fogni Andrejt. Csordultig mezes-mazas pillanat volt! Leirhatatlanul csudalatos! Egeszen zaroraig, azaz este 8-ig maradtak velunk.
Ejszakara elvittek Andrejt a csecsemos noverek, hogy tudjak pihenni ejszaka. Tudtam is volna, ha nem csipogott volna be orankent a vernyomasmero, mert sajnos eleg magasra szokott a vernyomasom, 170/110 folott is volt. A nover egyszer csak mondta, hogy forduljak a bal oldalamra, na akkor lement 140/90-re, erdekes, eddig ezt nem tudtam.
Nagyon emberbarat modszer volt meg az, hogy itt fajdalomcsillapitot adtak a mutet utan es nem oxitocint. Persze nem tudom, hogy otthon Mo-on az infuzioba mit kevertek, lehet, hogy fajdalomcsillapitot is, de az fix, hogy oxitocint kaptam minden nap. Itt a fajdalomcsillapito sima gyalog paracetamol volt, ezt terhes nok is fogyaszthatjak. Allati, mennyire megkonnyitette az eletet, fel tudtam kelni kinlodas nelkul. Bezzeg Mo-on... mint egy hadirokkant csigabiga, ugy keltem ki az agybol elso nap, menni alig birtam. Itt pedig siman kimentem a furdoszobaba, a nover lemosdatott (felsotest), majd masnaptol egyedul zuhanyozhattam, sot meg a hajamat is megmoshattam, nagyon jol esett.
Persze volt fajdalmas resze is a mutet utani allapotnak, amikor meg nem kellhettem fel az agybol, de a noverek kinyomkodtak belolem a trutyit, brrrrrrr. Nyomtak a hasamat, huuuu, az nagyon fajt, de kibirhato volt es nem tartott sokaig. A frisshus noverke oda sem mert nezni, nehogy elajuljon.

Masnap mar bejott anyosom es sogornom is latogatni, harmadnap a dedi is, Pascal nagybacsi Veronique nagynenivel. Negyedik nap jott Sara, az olasz lany, akirol kiderult, hogy attert az iszlam hitre, eppen ramadant unnepli, kaptam tole egy doboz Lindt csokit, nyamm, visszatartottam magam es csak a negyedet faltam fel egyulto helyemben es nem az orra elott. Eljott meg meglatogatni Sylvie is, a rendorlany, tole diszdobozban ruhacskakat kaptam, nem is en, hanem Andrej. Saraval es Sylvivel a jatszohazban haverkodtunk ossze. Jol esett, hogy beugrottak hozzam, plane, hogy delutan apjuk nem jott latogatni, mivel utolso pillanatra hagyta a takaritast. Addig naponta haromszor jott latogatni, delben Majaval, majd hazamentek ebedelni es Majat delutani sziesztara lerakni, akkor o gyorsan visszajott hozzam, hogy babazhasson, vegul este 6 fele is elhozta Majat hozzam. En meg csak zokogtam, hogy jaj, szegeny Majaval nem lehetek egyutt. :)

Folyt.kov.

A korhazi kajarol is erdemes szolni, mert ugye zomeben pocseknak szoktak itelni. Itt is fikazzak, nem kell megijedni. A longjumeaui klinikan a menu mindig szuper volt.
Reggelire en kenyeret kertem, kaptam is egy fel baguette-et, lekvarral, vajjal, kaptam meg egy croissant, teat es narancs juicet, valodit. Lehetett volna valasztani tejet, kavet, kakaot is, peksutiket is.
A deli menut is valasztani lehetett. Jott a nover es felolvasta a lehetosegeket. Szulinapomra lazacot kertem, nyamm, marha finom volt! Aznap meg volt egy mini nagyi sutije es fagyi is (Algida!!! nem valami ocskasag). Minden nap volt leves, fofogas, gyumolcs, sajt, desszert, joghurt ebedre es vacsorara is. Orulet!
A leves itt mar majdnem fozeleknek mondhato, nem nagyon szeretem, de megeszem. Csak azert nem szeretem, mert a magyar leveseket jobban csipem. A tobbi kajaval nem volt gondom, mind finom volt! (Jo, hazudok, mert a quiche lorraine pocsek volt az otthonihoz kepest, de ennyi belefert).

Folyt.kov.

Most jut eszembe leirni, hogy itt nem fasliztak be a labaimat a mutethez, hogy ne legyen trombozisos, hanem mutet utan minden este kaptam egy kis szurit.

Folyt.kov.

Kerdoivet is ki kellett tolteni, hogy mennyire vagyok megelegedve a korhazzal. En minden rubrikahoz a kituno osztalyzatot ikszeltem be, a megjegyzes rovathoz pedig beirtam, hogy meghato volt a szemelyzet kevessege, mert egyszeruen igy ereztem. Azt nem volt pofam leirni, hogy "eddig ti franciak fapinak voltatok a szememben, viszont hala a korhazi elmenyeknek megszerettelek benneteket". :D

Folyt.kov.

A korhazban szivbaj nelkul megkerdeztek, hogy szoptatni kivanom-e a babamat, vagy hozzanak-e cumisuveget.  Tetszik, hogy itt nem csinalnak a szoptatasbol lelkiismereti problemat. Itt sokan nem akarnak szoptatni, mert futni kell vissza dolgozni, illetve nem is kell, hanem teljesen termeszetes dolog visszamenni dolgozni par honappal a szules utan.
A cumisuvegek kis uvegek, amikbe nem a korhaz kesziti a tapszert, hanem keszen kapjak, sterilen. A cumis resze is kulon van csomagolva. Nem tul kornyezetbarat, viszont teljesen bababarat. Otthon a cukros vizet a korhazban kutyultak es raktak bele a bekebeli uvegcsekbe es a bekebeli cumit kezzel huztak ra a noverek. Persze vilagos, hogy otthon nem telik luxusra, tudom en ezt nagyon jol. Csak osszehasonlitasnak irtam le.

Folyt.kov.

A csecsemo ellatasa is egeszen mas, mint otthon.
A koldokapolas ugy nez ki, hogy egy kis steril uvegcsenek le kell tekerni a kupakjat, steril gezre kell onteni ebbol a szarito es fertotlenito folyadekbol, beletunkolni a koldokbe felulrol, majd gezt cserelni, folyadekot ra, alulrol, majd egy harmadik folyadekkal atitotatt gezzel utoljara is atnyomkodni a koldokcsonkot.
Utana be kellett szappanozni a babat fejtol lefele haladva a talpak fele, berakni a tiszta vizbe es lemosni. Na ezt mara abbahagytuk, mert kiszaradt a bore, hiaba, hogy babafurdetovel csinaltuk, amit a korhazban adtak.
Sot, mar kremezzuk is. Igaz az is, hogy ma a vedono azt mondta, hogy teljesen normalis, hogy igy hamlik a baba bore. Nem tudom, hogy normalis-e, Maja bore nem hamlott le. Olyan, mintha egy kigyo vedlene, brrr.
Aztan phisiologias szerummal (szinten steril uvegcse) le kell mosni a szemet es az orrat is at kell mosni.
Vegul a vitamin jon, 4 csepp ZymaD. 

1 megjegyzés:

  1. Ez is tetszett, mint minden írásod, és örülök, hogy relatíve ilyen jól élted meg a dolgot, örülök, hogy kedvesek voltak, és meghökkentő, hogy itthonhoz képest milyen emberbarát az egész...döbbenet!! pusz

    VálaszTörlés