2014. június 9., hétfő

Fagyikról és nyavalyáról

Kötőhártya-gyulladásra ébredtünk. Andrejnek csúnyán összeragadt a szeme. Mehetünk orvoshoz. Pünkösd hétfőn hova máshova, mint az ügyeletre, aztán kereshetjük az ügyeletes patikát. Elötte még a rendőrségre is be kell ugrani, mert anélkül nem áll szóba az emberrel a patikus. 

Pedig olyan jó idő van, hogy tegnap már én is nagyot pancsoltam a tengerben, holott én soha, de soha nem megyek bele, mert nekem ez irgalmatlanul hideg. Tegnap háromnegyed órán keresztül pancsoltunk, állati jó volt, visszatért a gyerekkorom. Aztán mentünk crabe-ot vadászni (rákot), utána a gyerekek majdnem teljes békében homokvárat építettek, kicsit lasztiztak, a végén fagyit ettünk. Andrej leragadt a csokisnál. Maja az irreeális színűeknél. Most hupikék törpikéset kért, ami isteni vanília fagyi volt. Délután apjával rózsaszín fagyit evett, málnásat. Nekem még most is fura, hogy a fagyi ízét parfümnek mondja a francia. Én snickers fagyit nyaltam, mennyei volt (ahelyett, hogy hámozott lepkeszárnyat ettem volna... Rohadtul nem megy a fogyókúra... Én is nyugodtan nyithatnék egy blogot a zugzabálásról). Hazaindulás előtt még leültünk egy padra és néztük a panorámát. Elég csinos volt.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése