Manoe írta felkiáltójellel, hogy sétálás közben meg ne álljak a pékség előtt.
Közösen fogyókúrázunk. Ő már -7 kg-nál tart, míg én -5 kg-t értem el ma reggel (őszintén pedig stabil -4 kg-t dobtam le eddig). Nem rossz, ahhoz képest, hogy október 5-én fogtunk neki. Dr. Dukan hívők lettünk.
De ezt figyeld! Az uram vett 4 napja néhány mini pain au chocolat-t séta közben Majának (szerintem inkább önmagának), de nem ízlett neki, nem volt már friss, ezért a babakocsiban maradt száradni.
Ma elmentünk a parkba Majával, gondoltam megetetetm a hattyúkat a száraz sütivel. De a csokit kitördeltem a sütikből, nehogy elpusztuljanak bélelzáródásban (marha zöld vagyok, mi?), de a dédi is velünk volt, folyamatosan basztatott, hogy mé' nem adom oda a hattyúknak a csokit is. Ott zsibogott az agyamba: "azé', mert ÉN akarom megenni, kopog a szemem, nem hallod?!?!?". Végül a csokit is a hattyúknak adtam. Ha nincs a dédi lehet, hogy megettem volna. Sőt biztos. Így megmenekültem. Nem lennék valami hatékony tagja egy drogelvonókúrának, ha függő lennék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése