Andrej ma becsipte az ujjat az ajtoba. Hallottam, hogy nyivakol, futottam, hat a negy ujja beszorult az ajtoresbe. Evek ota ettol rettegtem, hogy ilyen esetbe merre szabad mozditani az ajtot, hogy az ember lehetoleg ne torje el a gyereke ujjkeszletet. Szerencsem volt, jo fele mozditottam, kiszabadultak az ujjacskak. Andrejt buntibe raktam (leultettem a kis "princesszes" fafotelbe, nem kelhetett fel, ez volt a buntetes). 

Ebed utan pedig berakta az apja cipojet a mikroba es megsutotte. Cipo kukaba, mikro kukaba. Hala eg no budget divatcipo volt es hala eg a mikro is no budget volt... Meg jo, hogy nem vagyunk gazdagok, most egy klasszikus zenen csorompolo, metalezust, vegtelen funckios Miele mikrot lehet, hogy piszkosul sajnalnek. Baromi budos volt, szerintem toxikus gazok szabadultak fel, bemenekultunk a gyerekszobaba, kinyitottam minden ablakot; remelem nem sorvadt el a tudonk. Szegeny Andrej, csupa rosszat csinal ma. Ott voltam vele, eppen oblogettem el az ebed tanyerjait, ereztem, hogy budi van, nem tudtam, hogy mi az, mire latom, hogy fustol a mikro. Sajnos a konyhaban nincs pakolasi lehetoseg, a mikrot siman eleri, olyan magassagon van a polcon.