Lelki taslik

Unatkozo, seggvakaro anyuka vagyok. Azaz nem dolgozom, raerek. Estenkent, altatas utan blogokat olvasok. Par hete ajanlotta Melcsi baratnom Mollyblooom es az Ittletezo blogokat, onnantol egyenes ut vezetett a Csakazolvassa blogig. Tobbszorosen pofon vagyok vagva. 

Elso pofon:

Mollyblooom iden oktoberben koltozott a csaladjaval Olaszorszagba Az Nagy Amerikabol es jelenleg meg nincs kibekulve az altalam imadott Olaszorszaggal. Korulbelul ugy utalja az olaszokat, mint annak idejen en a franciakat. Furcsa szamomra, hogy nem lehet szeretni az olaszokat, mikozben teljesen ertem a nezopontjait. Neki az Amerikaja hianyzik, nekem az Olaszorszagom. Nem tudom o, de en tuti illuziokban ringatom magam a mai napig. 

Masodik pofon:

Sokkal hasznosabb lenne teljesen incognito-ban irkalni, mint tudva, hogy ismerosok, vagy baratok is olvasnak, mert ezzel korlatot allitok magam ele, oncenzurarom. Ittletezohoz mar csak jelszoval lehet belepni. Az ember olyat is le mer irni, amit egyebkent hottziher, hogy nem. 

Harmadik pofon, ami inkabb sorozatpofon:

Csakazolvassa blog. Szinte akarmelyik cikkere kattintok olyannyira igazak ram, hogy nem terek magamhoz. Na jo, nem minden egyes mondata, de ettol meg pofon, hogy ennyire altalanos "magyar anya" eletet elek. Attol fuggetlenul, hogy most eppen nem az anyafoldon tartozkodom, meg tipikusan unalmas magyar anya vagyok. Ebbol ki kell torni, igy eldontottem: szombaton lelepek a Canaletto kiallitasra Parizsba, lelki taplalkozas urugyen. Igaz, Romaban mar lattam, korulbelul 2006-ban jarhattunk.

Semmi ertelmet nem latom annak, hogy en blogot irjak, mert agyhalottnak erzem magam, nem fogalmazok olyan frappansan, mint a fent emlitett blogolok, vagy a mindenki altal imadott Lustanyu. Akkor meg minek? Meg leellenorizni sem tudom, hogy mit irtam, annyira sincs kedv.
De azert folytatom, naplonak jo lesz.