Teljesen kifaradtam

A svajci project csunyan tolodik, teljesen elment tole a kedvem. :S  Attol nem, hogy elkoltozzunk innen. Az nagyon jo lenne, de most eppen nem erzem, hogy ez megvalosulhat. Szomorusag!

Adrien vallat meg kell muteni, marcius 22-re tuzte ki a sebesz a beavatkozast. A rugby miatt gyakran kiugrik a valla a helyerol (vapabol). Nem akarta tovabb halogatni, egyertelmu, hogy ez magatol nem fog megjavulni, igy mutoasztalra fekszik. Ezzel nyerunk egy kis idot.

Teljesen megzavarodtam, nem tudom, hogy mit szeretnek jobban: itt maradni, vagy kicsit otthon lenni, mig rendezodik a helyzet. Nehez dontes. 

Andrej orra nem szelel, ezert ejjel is orrot szivtam neki, alig aludtam valamit, mert folyamatosan nyuglodott, reggelre olyan voltam, mint a kapca. Adrien tovabbra is beteg, nem tudott felvaltani. Fizikailag is kifaradtam es lelkileg is. :S

Sokat gondolkozom azon, hogy lehet ennyire kifaradni, holott ket helyes kisgyereket kell csak ellatnom. Mi ebben a nehez? Estere megis nagyon elfaradok.