2011. május 31., kedd

A péknél

Ma végre Maja kapott ajándékba egy sütit a péktől. Sikerélmény!
Annak idején, amikor a kistestvérem kicsi volt mindig kapott egy szereletke pizza bianca-t a péktől. Itt nekem furcsa volt, hogy nem elég, hogy Maja nem kap egy kenyércsücsköt sem, de még egy barátságos pillantást sem. Ma végre megtört a jég, igaz, ezzel a pékkel még soha nem találkoztam. Az is igaz, hogy az óvárosi pékasszonytól nem is várom, hogy barátságos legyen, mert ő egy tipikus francia fridzsider. Ahol ma voltunk, az egy arabok által üzemeltetett pékség, több a mosoly, több a kedvesség, csak a kenyerük nem annyira finom, mint az óvárosi pék kenyere. Maja apja azt mondja, hogy az araboknál "ipari kenyeret" lehet kapni, míg az óvárosi péknél sk. gyártású kenyeret. Én személy szerit ritkán érzem a különbséget a kenyerek között. A sima baguettera gondolok. 

Pizza bianca: egyszerű fehér pizza, olíva olajjal meglocsolva és sóval meghintve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése