2013. október 31., csütörtök

Mert mi franciak...

Eppen feltortem egy szem tojast, kinyertem a sargajat egy talba, elinditottam a dzipat*, ontottem hozza ket csepp olajat, aztan meg ket cseppet, amikor apjuk kozolte, hogy ez igy nem jo, igy nem fog sikerulni. Es allt folottem. Es nezett. Mar-mar ki akarta venni a kezembol a kormanyt. Szerintem drukkolt is, hogy ne sikeruljon a majonez**. Amikor mar szep lett, megint razenditett, ez igy nem jo, mert mi, franciak, mustart is rakunk bele.
Tehat osszesitek, semmi ertelme futni jarni*** es a majonezt is jobban csinaljak a franciak.
A franciak... Emlekszem, o egyszer allt neki majonezt csinalni, de ugy erzem orokre elment a kedve.  Elfogyasztott legalabb hat tojast. Nem kamuzok! Hat tojas, ha nem tobb es egy csomo olaj landolt a kukaban, mert tul gyorsan ontotte az olajat. Nem sikerult. De amikor en alltam neki, akkor negy masodperc alatt lepancserozott.

A vegen megette a majonezt. Ami elsore sikerult. ;)****

* kezi turmix csaladi megnevezese
** amibe utolag raktam mustart, borsot, fott tojast es avocadot.
*** a tisztesseg kedveert pontositok. Egy oracskat futni nincs ertelme szerinte, minimum ketto kell.
**** divatos akarok lenni, en is rakok egy csomo magyarazocsillagot ehhez a ritka fontos bejegyzeshez. Ha mar masban nem tudok trendi lenni.

2013. október 30., szerda

Impotens vagyok

A postan, mig kitoltottem a cimzetteket es feladot, a ket gyerek elkezdett eszetlenkedni.
Nem vittem magammal tollat es a postan is csak a harmadikban volt tinta, ezzel is ment az ido. Harman is rossz szemmel neztek rank, hogy kik ezek a zajongok? Egyikuk meg fintorgott is.
Amint egy pillanatra nem a gyerekekre osszpontositok, indul a rihi-rohi, a futkarozas, az egymast piszkalas. Garantalt a balhe. Olyankor Koncentralni nem tudok. Meggyozni oket, hogy maradjanak nyugton, nem lehet. Bezzeg a francia gyerekek tudnak csendben varni a postan az anyjuk labanal. Mi meg? Mint a siserehad.

2013. október 29., kedd

Csak be kellene vezetni a szerdai tanitasi napokat.

Beszelgetest kezdemenyezett velem egy jokepu apuka a jatszoteren.

- Milyen nyelven beszel?
- Magyarul.
- Ah.

Latom, hogy ennel tobb kell, ezert kiegeszitem, biztos a verfagyaszto akcentusom a baj:

- Magyarorszag.
- Ah. Tulajdonkeppen az hol is van?

Lerajzolom neki a levegobe.

- Franciaorszag, Olaszorszag, Ausztria, Magyarorszag. Kelet-Europa. Budapest a fovarosa.

Van folytatas, nem ez az egyetlen csattano.

- A foldrajz nem az erossegem - folytatja -, de milyen erdekes, az arca olyan, mint a mienk, franciake. Csak ebbol az eros akcentusbol derul ki, hogy nem francia. De azert jol beszeli.


Utalatos oszi szunet

Meg csak kedd. Hol van a jovo hetfo?

2013. október 28., hétfő

2013. október 27., vasárnap

Nem harap a spenot, 2.

Postan erkezett a konyv, a Mont Blanc tovebol. Karina kuldte, a virtualis vilagom szereploje. Nem is virtualis, hiszen a kezemben tartom a konyvet.

Karina irja a franciamacaron.cafeblog.hu blogot. Szerintem jo! Nagyon jo! En is ilyesmit szerettem volna irni, csak... Mindig csak a kifogas...

2013. október 26., szombat

Nem harap a spenot, 1. resz

Beallok a sorba es en is elolvasom a Nem harap a spenot c. konyvet Pamela Druckermantol.

Meg csak par oldalt olvastam el es maris tele vagyok "aha-elmennyel" (divaosan szolva).

A francia szulok tenyleg nem ordibalnak a gyerekeikkel a jatszoteren, csak en. Szegyellem is, ezert moderalom magam.

Egyszeruen nem talalom a gyerekeimhez a megoldokulcsot, ha kitesszuk a labunkat az ajton, azonnal sikitni kezdenek es osszebalheznak azon, hogy ki legyen elol, holott elfernenk ketten is, de nem, nekik versenyezniuk kell, ami nem baj, csak miert fontos ehhez sikitva uvolteni es megtepni egymast? Leeg a pofamrol a bor. Jo, jo, ertem, buli, hogy viszhangzik a lepcshaz.
Tegnap leguggoltam es egyenkent a szemukbe neztem, mind a negybe es nagyon, de nagyon szepen megkertem oket, hogy egy hangot se adjanak ki. Mukodott. Kijutottunk az utcara csetepate nelkul.

Megyek, olvasok tovabb. A gyerekek alszanak. Betegek, lazasak. Kellett nekunk uszodaba menni.