Elmondhatom, hogy Andrej tenyleg beszokott a bolcsibe (ami nem bolcsi). Alig hiszek a szememnek, miutan Majaval honapokig nem sikerult ez a misszio. Szerencsere az ovodaval neki sincs gondja.
Eddig csak adaptaciora jartunk Andrejjel, kozosen, de hetfon elesben ott kellett ot hagyni. Sirt, de amint eltuntem a szinrol abbahagyta. Neha leselkedem a konyvtarbol, aminek az ablakai pont a bolcsi udvarara neznek es Andrej teljesen jol erzi magat. Csodalatos dolog ez es egyuttal szivfacsaro, tavolrol nezni, ahogy  eli az onallo eletet es ahogy jofiu. Bezzeg itthon, rossz kutya. Este nyolc oratol nem birok a ket gyerekkel (verem a fejem a falba, hogy miert nem joval korabban szultem, de akkor nyilvan nem Maja lenne Maja es nem Andrej lenne Andrej).

Sajnos csak ket orat maradhat Andrej, mert igaz, hogy nyitasra erkezunk Maja ovodajahoz. Majat leadjuk a csoportjanak, utana bemegyunk Isabelle csoportjaba akklimatizalodni, ahova Andrej szeptembertol fog jarni. Igy esik meg, hogy a bolcsibe fel tizkor erkezunk, se elobb, se utobb. En fel tizenkettore megyek erte, hogy meg tudjam ebedeltetni. Ha kesobb mennek erte, hazafele elaludna az autoban. Engem nem vag at, ismerem a fajtajat. :D

Ha hagynam elaludni az autoban arra az ot percre, akkor bottal uthetnenk a delutani alvast es onnantol fogva az egesz napot. Jobb a beke, inkabb engedek a napi ritmusnak.

Rohadt magasroptu a napi elfoglaltsagom, tudom, tudom. Valoszinuleg nem eloszor irok errol. De ennyire valtozatos az eletem, most mit csinaljak?

Jovo heten delelott megyek majd futni, akkor talan ejjel fogok tudni aludni. Az esti futasok tulsagosan felporgetnek, utana meg siman el tudnek menni bulizni, ha lenne itt ilyen. 

Olvasok is, meg mindig ugyanazt a konyvet. Ezt csak azert mondom, hogy lassatok, nemcsak rantast keverek. 

Buxi es Kyra havernoim elmeseltek, hogy veluk is elofordult a mi esetunk, a gyerek beleesett a vizbe.

Kyra a kisfia mellett terdelt az 50 centis medenceben, de leblokkolt, amikor a kisfiu elesett es az anyosa, aki szinten a medenceben volt veluk, kapta ki a vizbol. 

Buxi kisfia is 50 centis medenceben esett el, szerencsere o ket meter tavolsagban allt es kikapta a gyereket a vizbol. Neki is orokkevalosagnak tunt a jelenet.

Nem orulok, de megnyugtattak. 

Ilyet csak a hulye ir le a blogjaban, de mivel ez mar-mar egy naplo, igy en most papirra vetem.

Delutan a pontaillac-i plazson voltunk, mind a negyen. Ez egy hatalmas obol, teli dagalybol megmaradt pocsolyakkal. Van beloluk kicsi es nagy is, amik megfelelnek akar egy gyerekmedencenek is. Jok is, mert melegebb bennuk a viz, mint az gigapocsolyaban, amit oceannak neveznek. Raadasul kristaly tiszta bennuk a viz.

A gyereket beoltoztettuk furdoruhaba. Andrejrol meg a pelenkat is levettuk es rahuztuk a csupasz fenekere a  vadiuj furdogatyajat. Elmondhatatlanul cuki volt benne. Rohangaltak, bemereszkedtek a tengerbe, de szerencsere csak az apjukkal es csak terdig. Piszok hideg a viz, en bokaig sem vallakoztam. 

Andrej ugy felporgott, hogy hiaba minden intelem, bagozott rank es belement egyedul egy nagyobb pocsolyaba es elesett. Hiaba kiabaltunk neki, hogy lassan fusson. Elesett es elmerult, pontosabban a feje a viz ala kerult. Szerencsere Adrien negy lepessel mogotte volt, igy szinte azonnal ki tudta kapni a vizbol, mikozben en teljesen leblokkoltam es csak annyit kiabaltam, hogy gyorsan, gyorsan. Nagyon sok idonek tunt ez az "azonnal". Zsibogott a fejem, megforudult a vilag velem. Teljesen tehetetlen voltam. Szerencsere nem tortent semmi, de basszuskulcs, mi van, ha beszivja a vizet, ha a tudejere megy? En ugy megijedtem, hogy az "azonnal" alatt leportogg elottem, hogy szivmasszazst kell alkalmaznunk, futni telefonert, hogy hivjuk a mentoket, riadalmat kelteni. Hala a felsobb eronek, hogy nem tortent baj.

Andrejnek derekaig erhetett a viz, Majanak fenekig, de hat akkor is, tudjuk, hogy egy kanal viz is eleg a fulladashoz. Andrej is megijedt, de nem annyira, hogy utana ne lehetett volna visszacsabitani a vizbe, hogy kesobb ne panikoljon, ha vizet lat. 

Nagyon vigyazzon mindenki mindenkire, de foleg a gyerekekre (ha mar mi ilyen felelotlen szarszulok vagyunk)!

Rettenetesen rossz foto egy felejthetetlen elmenyrol. 

2005-ben jarthattun, amikor meglatogattam Wildi baratnomet Napolyban. Setaltunk, setaltunk, egyszer csak megalltunk a varos egyik koszos strandjan csobbanni. Masok is furdoztek, gondoltuk nem kapunk mi sem verfertozest. Wildi felfigyelt egy csapat ferfira, akik ott a strandon foztek egy rossz napernyo alatt, utott-kopott fazekban, gondolt egyet, menjunk oda, kerdezzuk meg, melyik halettermet ajanljak meleg szivvel, ok helyiek, biztosan tudjak. Wildi azonban kikototte, hogy o "bekopog", en meg dumaljam le veluk.

Kiderult, hogy ok halaszok. Valodi, hamisitatlan napolyi halaszok. Most jottek vissza a tengerrol, de nem mennek haza az asszonyokhoz,, hanem inkabb maradnak es osszeutnek valamit a frissen kifogott zsakmanybol ott a tengerparton es ahogy ezt elmagyaraztak, mar meg is hivtak minket is ebedelni, le is ultettek a farekeszekre, az volt a szek es az asztal is. Igen am, de Wildi nem szereti a tengeri herkentyuket, igy nemcsak, hogy en dumaltam, de kenytelen voltam kostolni is: nyers kagylot citrommal es zuppa di pesci-t (halaszle) es boroznunk is kellett. Egy fel pohar bortol azonnal becsiccsentem, de nem csodalkozom, mert eleg ritkan szoktam alkoholt inni es ehhez ott meg irto forrosag is volt. 

A fotozkodast a halaszok kezdemenyeztek (tobb foto is keszult, de miert csak ez az egy van bescannalve, nem tudom). Naluk nem volt fenykepezo, de lattak, hogy nalunk van, hat fotozkodjunk, javasoltak. Ok soha nem lattak a kepeket. 

Ez a foto papirfoto. A tesom elvitte a digitalis fenykepezomet egy Tisza-turara, en meg mehettem Napolyba egy osdi tekercses fenykepezovel. 

Wildiek iden is mennek Napolyba nosztalgiazni. En nem tudom, mikor jutok el ismet, de a gyerekeimnek megmutatom az en Olaszorszagomat, ez biztos. Majanak mar elkezdtem meselni rola. Termeszetesen tudom, hogy nem fogja fel, hogy mit dumalok, de azt mar meg tudja mutatni a google maps-on, hogy mi Royanban lakunk, Ili es Akos Magyarorszagon, Adi es Titi Ausztraliaban. Nem semmi! (A parizerek nem fontosak)

A vege az lett, hogy a halaszok tanacskozni kezdtek napolyiul, amibol egy kukkot nem ertettem, aztan egyikojuk elvitt jo messzire, ahova vegul nem ultunk be aznap este. :D Szerintem a halaszoknak fogalmuk nem volt, hogy melyik ettermet ajanljak, nem hiszem, hogy surun jarkaltak volna etterembe.

Ezt a kis szivalaku ekszerdobozt kaptam Majatol anyak napja alkalmabol. Ez a legelso ajandek tole eme jeles esemenyre, ki is csordult a konnyem, amikor kibontottam a gyonyoru csomagolasbol. 

Benne volt egy sziv alaku vers, amit Maja immel-ammal kivulrol fuj. :D 

A fotoja kicsit bargyura sikerult es meg is fesulhettek volna a frizurajat, de nekem igy is tetszik. 

Kicsit tultrukkoztem Picasaval 

Kepzeljetek, ma is talalkoztam egy magyar ajku novel. Meghallotta, hogy magyarul besezlek a gyerekekkel es megszolitott. Kivetelesen nem uvoltozve ordibaltam. Tori a magyart. Kiderult, hogy o orosz, de Magyarorszagon elt sok-sok even at es 2 eve el Royanban. Orosz akcentussal beszeli a magyart, de megis nagyon szepen. Nem messze lakik tolunk. Valtottunk telefonszamot. 

O is jar abba a "kulturhazba" , ahova Andrej bolcsije is tartozik. O francia nyelvleckeket vesz. Jo lenne talalkozgatni vele, eleg szimpatikus elsore. 

Anyak napjara sutottem magamnak

Ez itt, a foton, egy Nutellas tortaszelet. 

Miutan kisult a piskota es magara hagytam kihulni, Adrien beosont a konyhaba es keresztbe vagta. Gondolom, hogy megkostolhassa. Vagy leellenorizhesse, hogy megsult-e a belseje? Ahhoz szerintem a szelet (ugy ertem a szélét) is eleg lett volna megcsonkitani. De nem, o keresztbe vagta. Meglattam es nem kaptam fel a vizet csak siman kozoltem, hogy ez egy torta akart volna lenni es a krem meg hianyzik belole. Adrien felkapta a fejet, elnemult. :D 

Figyelni kellene a non-verbalis uzenetekre? Keresztbe akar tenni nekem Adrien? :D

A receptet Wildi baratnomtol lestem el, aki pedit a Tucsok es Bogartol. A suti kremje egyenesen az ordogtol szarmazik, most is sirva tudnek fakadni, annyira finom. Bazsi, akit en Gazsinak hivok, ugy mondana, hogy orgazmus a szajban. Az utobbi idokben csak Gazsival tudok (tudtam?) felhotlenul kacaraszni, hianyzik. Amiota Franciaorszagban elek, nem nevetek. Basszuskulcs!