Hogy lehet, hogy nekem Gazsi* hiànyzik a legjobban? Talàn a nevetések miatt. Mert mi ketten sokat tudunk nevetni, nagyon sokat. Igaz, rendesen is tudunk beszèlgetni, nemcsak vihoràszni, bàr ma csapongtunk, mert oly règen talàlkoztunk, tùl sok mindent kellett megbeszélni.

Én azt hiszem 5 éve nem nevettem igazit.

Gazsinak

*Gazsi eredetileg Bazsi, azaz Balàzs ès summa cum laude vegzett a Műszaki Egyetemen. Kollègàm  volt. Sokàig magàzòdtunk, ma màr nevetek ezen. Volt, hogy èjjel összeomlott a windows ès ő segìtett gatyàba ràzni (a windowst!), majd stoppal mentunk haza Budaörsről, mert a cèg nem fizetett taxit, de mi ugyanolyan sòherek voltunk, mint maga a cèg.

Gazsival borzalmasan sok gyrost és baklavát megettünk közösen. Nèha eljàrtunk bulizni. Aztàn mikor màr megvolt Maja egy èjszaka jött egy sms, ő bulizni volt, gondolom nem volt szomjas. Semmi, csak esèbe jutottam ès megìrta ezt a tènyt.

Az utolsó közös telünkön megszerveztük a cègnèl a Mikulàs ünnepséget. Forralt bort kèszìtettünk ès az összes kollégàt megkìnàltuk. A cègvezetès nem örült, de mindenki màs igen. Nanà!

Nyáron pedig rengeteg görögdinnyèt ettünk mi ketten. Kiugrottunk az Auchanba, megvettük, beraktuk a hűtőbe és màsnap felfaltuk.

Moziba is jàrtunk. Azt nem felejtem el, hogy Az egy nap Pàrizsban cìmű filmen gurgulàztunk a röhögéstől.

Nagyon jó agytorna, amikor versengünk a német ès olasz eredetű szavakon, hogyaszonygya a spritz egy ősi olasz apertiv.

Arra màr nem emlékszem kristàly tisztàn, hogy ő mitől lett Gazsi és én Vilma.