Kisfiúúú!

Tegnap derült ki!

Maja után egy kisfiút várunk.

Mi magunk is meglepődtünk. Na jó, igazából én tudtam az elejétől fogva, hogy kisfiú lesz, mert éreztem. Természetesen ettől még néha elbizonytalanodtam, hiszen nem hiszek teljes mértékben az ilyen misztikus dolgkokban.

Az is természetes, hogy Maja apja nagyon szeretne fiút, hogy legyen kivel rugbyznie, vagy legalább meccsekre járnia.

Az ultrahang után azt a hülyeséget adta elő, hogy ő igazából lányra vágyott, de végül halkan, a farkát behúzva bevallotta, hogy tiszta szívéből vágyott egy kisfiúra is, de most örül, hogy hamarosan Maja őt fogja imádni, végre valahára, mert egyelőre rám tekint úgy, mintha istennő lennék. Én majd foglalkozom a kis újszülöttel, míg ő Majával.

Vissza a realitás talajára.

Tegnap elég sokat kellett várni, hogy sorra kerüljünk az uh-nál, pedig időpontra mentünk, de kereken egy órát ültünk sorba, pontosabban valamelyikünk ült, a másik pedig szórakoztatta Maját. A váróterem elég levegőtlen volt, így néha én sétáltam Majával, ezért volt lehetőségem belesni egy kórházi szobába. Megmondom őszintén, nagyon tetszik. Rendben van, hogy ez egy magánklinika, naná, hogy csinos kis szobák vannak. Magánklinika, de minden kifizetett fillért visszafizet a helyi OEP (a díjak kb. 70%-át) és a magánbiztosításunk (a fennmaradó részt). A végére ingyen lesz a szülés. Persze így könnyű csinos klinikát üzememeltetni, hogy nincsenek lebegő kintlévőségek.

Tegnap vettem észre, hogy minden második szoba sarkára ki van akasztva fertőtlenítő folyadék, rajta dátummal, hogy mikor lett kihelyezve és még valamilyen kód (talán leltári?) és használják is rendületlenül az orvosok, nővérek és a látogatók is. Bizony, a látogatók is!

A közmosdó patyolattiszta, lágy hab a szappan, önműködő papírtörölközőautomata működik, ki van függesztve, hogy miként kell használni a mosdót, kis ikonnal ábrázolva, ha valaki nem tudna olvasni. Így kell: ne szemetelj, moss kezet wc-használat után, töröld meg a kezed, otsd le a villanyt, miután elhagytad a mosdót! Korrekt, nem?

A szobák 1, vagy 2 ágyasak. Tegnap egy-egy szobában csak egy anyuka volt a babájával, ezt onnan tudom, hogy az ajtóra helyes kis táblát akasztanak a baba nevével. Fiú esetén kék felhős tábla, lány esetén értelemszerűen rózsaszín felhős tábla van kifüggesztve. Minden szobához külön fürdőszoba tartozik, ezt csak azért írom le, mert az egyik fórumomon éppen azon aggódnak, hogy a János kórházhoz tartozók miként kaparinthatják meg az egyágyas VIP szobát, mert a többi szobához nem tartozik fürdőszoba, hanem a folyosóra kell kimenni a frissen szült kismamáknak. Ráadásul a fürdőszobába bejárhatnak a látogatók is. Brrr!

Az uh 25 percen keresztül tartott. Számoltam a perceket. Pont azt a dokit kaptuk ki, aki kiköti, hogy a vizsgálat elején (20 perc) nem beszélgetünk, hanem ő vizsgál. Ne zavarjuk őt! Ismertem már őt, mert Majával a hasamban is voltam már ennél a dokinál, akkor is szigorúan kihangsúlyozta, hogy ne pofázzunk közbe. A végén pedig készségesen átvett velünk mindent. Mi megkérdeztük (amikor már szabadott szusszanni), hogy így első blikkre egészséges-e a bébi. Igen, minden rendben vele, amit az uh-készülék meg tudott mutatni. A második kérdés: fiú, vagy lány? A doki elmosolyodott és mondta, hogy először vegyük át a leckét és elkezdte megmutogatni, hogy itt a feje, itt az agya, itt vannak az orbitrák, azaz a szemei, itt vannak a lábai, a talpa, a keze, a szíve, hallgassuk csak meg, tatamm-tatamm-tatamm, itt a köldökzsínór. Én pedig visszakérdeztem: nézzük csak a lába közét! Ekkor végre megmutatta a golyócskákat, amik üresek és a kukacát. Adrien-nel összenéztünk és mindent értettünk.

Azt nem is le kell írnom, hogy Maja példásan viselkedett. Ő is velünk volt, naná! Megkérdeztük a dokit, hogy bejöhet-e. A feltétele az volt, hogy ne sírjon. Ezt tudtuk biztosítani. A sima, gyalog hisztit nem tudtuk volna garantálni, de erről kussoltunk.

Maja néha megrúgdosta az ágyat, amin feküdnöm kellett, de végig csöndben volt és figyelt. Jól nevelt kis kölyök!

A végén megkérdeztem a dokit, hogy ugye milyen jó gyerekünk van? Azt mondta, hogy nem harapta meg őt, tehát igen, jó a gyerek! :)

A doki 32 fotóval dokumentálta a vizsgálatot, valamint 8 diagrammal és 1 oldal írott szöveggel.

Az egész uh-vizsgálat 110 Euroba került.

Végül Dr. Cavasino megvizsgált, megmérte a vérnyomásomat (egyelőre tökéletes), a súlyomat, a hasamat és már rohant is műteni. Én voltam aznap az utolsó terhes páciense. A kérdéseimre azért még készségesen válaszlt.

Clinique de l'Yvette: