Ezek tortentek azota, hogy nem irtam:
- az egyik unokanover megkiserelte megongyilkolni magat;
- voltunk Magyarorszagon;
- elkoltoztunk;
- voltak nalunk a tesomek;
- eldontottuk, hogy mi rendezzuk a karacsonyi partit;
- es meg ki tudja mik nem jutnak az eszembe...
Nagyon rosszul esett mindenkinek, hogy az unokanover ugy dontott, hogy befejezi foldi palyafutasat es felvagja az ereit. Mindenkit sokkolt a hir a csaladban. Mellesleg tobben tudtak, hogy depressziora hajlamos es azt is, hogy nem erzi jol magat az uj varosban, ahova koltoztek. Mindenki mondogatta, hogy nem lesz ennek jo vege, hogy elkoltoztek Parizsbol egeszen Del-Franciaorszagba, mert tulsagosan fog hianyozni neki Parizs pezsgese. En mantraztam, hogy akkor tenni kell valamit, ha ennyire evidens, hogy baj lesz. Aztan persze senki nem tett semmit, en sem. Szegyellem is. Ez az unokanover huzott ki engem a sajat kinombol, neki meseltem el az anyosos problemaimat, o adott jotanacsot, o oldozta fel a lelkemet, erre en nem segitek neki. Igaz, en nem vagyok pszichologus, mig o igen.
Nagy baj, hogy 3 kisgyereket hagyott volna itt.
Azota is mindenki ezen a teman kesereg.
Az a baj, hogy Adrien-nek nem esik le a tantusz, hogy velem nem kellene osszeakasztania a bajuszt, mert en is messzire koltoztem, igaz, hogy nekem nincs ongyilkossagra hajlamom. Eros vagyok, mint a borecet.
Voltunk otthon bemutatni a csaladnak a kis Andrejt. Egy het volt, hetvege nem esett bele, igy nem tudtam talalkozni a kis baratnoimmel, kivetel Evivel. Evi, ha olvasod, tegnap este azon nosztalgiaztam, hogy mennyit, de mennyit UNOztunk annak idejen. Emlekszel? Ejjel egyig. Sot tovabb is. Allatira hianyzik az ilyen tarsasagi elet. Megbolondulok, annyira.
Titi sutott Majanak egy Barbapapas tortat, ami nemcsak csodalatos Barbapapa volt, de isteni finom is. A csokikrem csupacsoki volt, az ember nem tudta abbahagyni a tortaevest. Nyamm!
Sajnos a buli nem sikerult olyan jora, mint a tavalyi, mert Ocsi unokatesomek nem tudtak eljonni, csak egy nappal kesobb, mert lizingeltek egy lovat Pannanak es karamot kellett epiteniuk.
Tesomek jottek hozzank, vegre. Pont egy hete jottek. Sajnos mar vasarnap el is mentek. De igy is jo volt, mert tesom beoltozott Maja kedveert Mikulas bacsinak.
Noemiek rendeztek meg iden is a Mikulas unnepseget Versaillesben. A gyerekek visongva vartak a Mikulast. Tesom jot alakitott, bar nagyon izgult, nem szeret szerepelni. A legkinosabb pillanat az volt -elmondasa szerint-, amikor az egyik kisfiutol meg kellett kerdeznie, hogy valoban elofordul, hogy bepisil ejjel. A kisfiu 5 eves. Tesomnak nem volt szive ezt megkerdezni, de a kisfiu anyukaja igy tartotta jonak, hatha a Mikulasra hallgat.
Maja iden nem felt a Mikulastol, mert mar eleg sok helyen talalkozott vele, bevasarlokozpontban, ahol le is fenykepezkedtek kozosen, a hazak teraszan, ahol a sok mumikulas maszik felfele, nana, hogy ismerosenek velte Miklos bacsit. :)
A vendegseg utan meg tettunk egy kort Versaillesben, de csak autoval. A kastelynal tesomek kiszalltak fenykepezkedni es egy nagyon szep epuletnel is, ahol korcsolyapalya is volt. Oda Majaval setaltak el, en maradtam az autoban Andrejjel, probaltam ot elaltatni.
Este beugrottunk a Champs-Elyseesra flangalni egyet, de csak harman, tesom, baratnoje es en. Oriasi kikapcsolodas volt, vegre emberek kozott lehettem, viccelodhettunk, mert a hetkoznapok itt nem igazan a humor egisze alatt telnek. :S Ettunk frissen fustolt lazacos szendvicset es churrost, nyamm. Ejjel egyre ertunk haza. Adrien vigyazott a ket gyerekre, orommel tette, de sajnos Andrej egy ido utan razenditett, bogott egy orat, gondolom jol megtepazta Adrien idegeit.
Elkoltoztunk. Vegre! Barcsak mindig is ebben a lakasban elhettunk volna, nem lett volna hazastarsi feszultseg.
Keso van, folyt.kov. maskor, megorulok, olyan almos vagyok.
