2013. január 31., csütörtök

Van lehetoseg szavazni egy versenyen, az ember megnyomja a Facebook gombot es szavazott. Igy buzdit: 472 ember kedveli. Legyel te az elso az ismeroseid kozul! Tehat ez azt jelenti, hogy en onmagam ismerose vagyok? Szep panorama. Legalabb a haverom lehetnek. 

Arrol van szo, hogy Mollybloom kiszallt az nlc bloggerina fele versenybol, mert Tekasztori nyeresre all. Mindket blogot szeretem, de teny, hogy a Tekasztorik felettebb vulgaris. En Mollyboom-ra szavaztam (meg, ha nullan is allt a szavazati listaja), nalam o az elso helyezett, kitolti a Lustanyu utani urt. 

Rohadtul raaerek, munkara fel! 

Holland lettem

Tegnap a szomszed beszelgetest kezdemenyezett velem a kapuban, most eloszor. Megkerdezte, hogy holland vagyok-e. Magyar vagyok, valaszoltam. Mire o ramutatott az auto rendszamara: ott a H betu. H, mint Hollandia. Felvilagositottam, hogy az Ria-ria-hungariat jelent, en magyar vagyok a hollandok pedig nederlandok, NL a rendszamuk. Itt be is fejezodott a beszelgetes. 

2013. január 29., kedd

A hetvegenk

Azert jo itt lakni, mert hetvegen ismet kimozdultunk (ugye a parizsi agglomeracioban ez csodaszamban ment), igaz csak szombaton, mert akkor sutott a nap, vasarnap szakadt az eso (szakadt, szakadt, szakadt megallas nelkul), igy csak a piacra ugrottunk el, kocsival, holott itt van par perc gyalogutra. Azert Andrej nadragja igy is csupa viz lett, de mit csodalkozom, ilyen szakado, zuhogo esoben mit vartam, szaraz gatyat? 

Szombaton szepen kitakaritottunk, mert nalunk mindig kupleraj es kosz van, hiaba esek neki naponta a lakasnak a porszivoval es a rendrakasnak is, mindig van mit porszivozni es rendrakni, de eztan elindult a kis csalad. A varoson kivul erdos resz kovetkezik, gondoltuk jarjunk erdot, de aztan megvaltoztattuk a tervet, mert a gyerekeket nem bizti, hogy lekotne ez az otletunk, igy bekanyarodtunk egy lovardahoz (tabla jelezte: lovarda). Megneztuk a lovakat, a gyerekeket alig lehetett onnan elrangatni. Erdekes, hogy 4-5 (vagy 5-6?) ev koruli gyerekek is lovagoltak. Apjuk allitja, hogy o is 4 evesen tanult lovagolni. 
Aztan tovabb mentunk, egeszen a Le Palmyre allatkertig (tabla jelezte, nincs mar messze), de tul draga keso volt, deli tizenketto mult, ebedeltetni kellett futni, igy csak kivulrol tekintettuk meg. Kivulrol lattunk flamingo madarakat, papagajokat, zsirafokat. Szinvonalasabbnak nez ki, mint a parizsi zoo. Jovo heten, ha nem esik, elmegyunk, megnezzuk rendesen.  (15 euro a felnotteknek, 11 euro a gyerekeknek.)
Aztan szepen a gyerekek elaludtak az autoban, gondoltam egyet, kavezzunk meg a tengerparton, mig ok alszanak, mar csak olyan kavezot kell talalni, ami elott parkolni lehet. Ilyet csak ket nagy kanyar utan talaltunk, mivel nem ismerjuk meg a kornyeket. Nanà, hogy Andrej felebredt ahogy megallt az auto motorja, o soha, meg kisbaba koraban sem volt melyalvo. 

Vasarnap a piacon vettem a gyerekeknek "crevette-t", rozsaszinre fozott rakot, Maja nagyon szereti (mondjuk en meg a homart szeretem nagyon, de ez senkit nem erdekel, ha meg a langusztat szeretnem, na az aztan mindenkit jeghidegen hagyna, gondolom, ami az arat illeti). Andrej nem szereti a crevettet, koszonte szepen, nem kert belole, igy az o adagjat en ettem meg (apjuk semmifele vizilenyt nem fogyaszt, csak a fekete kagylot).
Meg nem sikerult igazan felterkepezni, hogy erdemes-e a piacon vasarolni. A henteseknel, a halasoknal biztosan, mert szep, friss arujuk van, viszont ha megnezem a piacon kaphato pekarut, a fantasztikusabbnal csodalatosabb baguetteket, amiknek az ara majdnem duplaja, mint amit a valodi peknel kaphatok, akkor azt kell felteteleznem, hogy a tobbi kofa is igy gondolkozik, tehat a penztarcanak nem eri meg piacra jarni.

Lottem par fotot a piacon, alabbi montazson lathato:

- sajtok
- kakasfej es csirkefej, tollastul
- felfujtak (de nem engem), magyarul souffle-k
- pastetomok
- miniatur krumplik, de ki pucolja meg?
- egy tegely szaraz kecskesajt (engem ki lehetne kergetni a vilagbol a kecskesajttal)
- osztrigak, most lehet a szezonjuk, nagyon sok kofa arulja
- articsoka, szerintem a termeszet egyik remekmuve
- egy tekercs kolbasz
- kulonbozo zsirszazaleku tejfelek
- halak
- olajbogyo
- sok egyeb nem lett lefotozva altalam.





2013. január 24., csütörtök

Maja elso kantinelmenye es alvasa az oviban


Ma nagy nap van: Maja az oviban ebedelt es aludt, 16.45-re kellett erte menni. En dontottem ugy, hogy most mar ne csak napi 3 oracskat maradjon, mert szerintem ennyi mar nem eleg neki. Raadasul itt Royanban delben jo, ha 5-6 szulo megy a gyerekeert. Az egesz oviban, nemcsak Maja csoportjat tekintve. Jol ment az elso nap. Nanà, nem is felteteleztem, hogy Maja bogve fakadna, annyira szereti az ovit. Az ovobacsi es dada elegedett volt vele. En is. Csodalkozom onmagamon, hogy harom even keresztul, mig ovis voltam, min kellett olyan keservesen bankodnom. Szegeny szuleim. 


"Hotel de ville" franciaul onkormanyzatot jelent
Miutan elvittuk Majat az oviba, elmentunk az onkormanyzatba befizetni Majanak a kantint, de most nem volt mit fizetni, hanem majd csak honap vegen, amikor kiderul, hogy a gyerek gyakorlatilag hanyszor etkezett az oviban. Postan kuldik a csekket. 2,25 Euroba kerul a napi etkeztetes. Noemieknel Versaillesban 4 Euro ugy, hogy eloszor megnezik a szulok fizeteset, annak alapjan szamoljak ki. Hoppa, ezt megszorozva 4 gyerekkel szep kis summa jon ki. Ezek szerint ez is varostol fugg, kinek, mennyit es mi alapjan kell fizetnie. Meg mindig van mit tanulnom Franciaorszagrol.


Vegul setaltunk egyet a tengerparti setanyon, ne kelljen Andrejnek a szobaban jatszania, ha mar ilyen pompas helyre sodrodtunk. 

Kopasz platanfak, remelem lesz alkalmam nyaron is lefotozni, lombos-bozontosan
Vegetacio, palmafa, baberbokor, borostyan, piros bogyos bokor


Egy tipikus haz

Tobb tipikus haz


Vegetacio: olajfak

Bejarati kapu

Tipikus hazak, szerintem csak nyaralni jarnak ide



A setany, ahol setalni "szoktunk" (mar haromszor is jartunk itt)

2013. január 23., szerda

Ma vegre eljutottunk a varosi konyvtarba. Csalodtam. A morsangi konyvtarat nem, hogy nem tudja felulmulni, de a kozelebe sem er. Hogy lehet ez? Morsang sur Orge egy porfeszek, megis csodalatos a konyvtara. Kastelyban van, hihetetlen szep (modern) a berendezese, teljesen automatizalt, interneten keresztul is lehet rendelni, lecsekkolni, hogy milyen konyvekkel vagyunk adosok. A royan-i konyvtar osdi, olasz nyelvu konyvek egyaltalan nincsenek.
Majat beirattam, azert arra jo, hogy neki kivegyunk konyveket. Raadasul tolunk 2 perc setara van, a katedralis mellett.

Vettem ma horgolotut es fonalat, abszolut haszontalannak erzem magam, valamit csinalnom kell. Kerdes, hogy mikor. Ma kertem idopontot, hogy Andrejt oltsak be es ekozben az egyik gyerek osszefirkalta a falat. A hofeher, uj falat. Piros ceruzaval. Ha szerencsem van le tudom radirozni. 
Maja azt allitja, hogy nem o volt. Viszont Andrej keze odaig nem er, ha csak nem felallt a gyerekszekre. 

Ahelyett, hogy horgolni tanulgatnek ujra dolgozni kellene, nem segget vakarni. 

2013. január 21., hétfő

Tavasz januarban

Nalunk tavasz van. Franciaorszag fennmarado reszeben pedig szakad a ho ket napja. Na jo, nalunk az eso szakadt, de tegnap vegre kisutott a Nap, ezert elmentunk csavarogni, ami nem pusztan ugy indult, hogy felvettuk a ciponket es a kabatunkat, bezartuk magunk mogott az ajtot es pa, hanem Andrej szakadatlan sirasaval kezdodott. Azt hittem eloszor, hogy csak mulo hiszti, de csak nem hagyta abba, az apja idegei mar cafatokban logtak, mire nagy nehezen kitalaltam, hogy megnezem mi van a pelusban. A feneke volt piros, de nem akarmennyire. Ilyen piros meg egyik gyerekem feneke sem volt, hat ez volt a baj. Mostanaban sokat kakal (basztikuli, itt tartok, hogy a gyerek szekleterol irkalok, lassan elkezdek majd kolesgolyot adni nekik???). Egyszeruen kicsipte a feneket a sok kakalas. Bekentuk neki valami francia osdi csodakremmel, mert popokrem nincs itthon, minek az, soha nem kellett. Na, miutan megnyugodni latszott a langolo fenek, elindultunk. Volna. Ha a nagy siras-rivasban el nem alszik Andrej. Nem baj, ugyis fonie kellett meg a csodalatos marhahuslevesnek a kuktaban 11-ig, addig hagytam ot pihenni, de miutan elzartam a gazt a leves alatt nem fertem a borombe, ragyogott, szikrazott, hivogatott a Nap. Elkezdtem hat feloltoztetni a kis krampuszomat, mialtal fel is ebredt, szerencsemre nem obegatva. Na es ekkor vettuk a cipot, kabatot, lakast bezartuk es beultunk a kocsiba (hala annak, hogy Adi tesom elment Ausztraliaba, igy atvettuk a kocsijat... csak mukodik tenyleg a gondolat teremto ereje... annyit gondoltam arra az autora, hogy milyen klassz auto, milyen szep auto, mennyire tiszta, alig van benne kilometer, milyen eros auto, pont csaladi autonak is megfelel, milyen biztonsagos, hogy lam-lam, most az en fenekemet hurcolassza) es uzsgyi a tengerpartra. Meg a multkor fedeztem fel az onkormanyzatbol hazafele a tengerparti setanyt. Az onkormanyzat kornyekerol indul es behoz egeszen a varosba, fantasztikus. Micsoda kilatas! Adja A Felsobb Ero, hogy jo sokaig itt lehessunk, de adjon hozza haverokat is, mert kulonben meggebedek. Na, a setanyra ralepve megpillantottuk a kicsi strandot -mert van am nagy strand is, grande plage, petite plage- es nanà, hogy inkabb oda mentunk, hivott a viz. A setany nem a parton fut, hanem a sziklakon, bar ott is lehet futkarozni, de azert a tengerparti homokban megis mas. Maja jo kislany, szedegetett kagylokat. Onmagatol fedezte fel, hogy az szorakoztato. Nagyon cuki. Andrej hiven onmagahoz inkabb sziklat ment maszni. Hogy nem tudom leszoktatni errol a mindenaron magaslatokat megmaszo hajlamarol, borzaszto. Persze Maja is megkivanta tole a szilamaszast, igy apjukkal masztak, en pedig fotoztam. En sem tudok leszokni a maniamrol, nem is tudom mit piszkalom Andrejt.

Delutan 1-kor siettunk haza ebedelni, mar mindenki ehes volt. Aztan dodo (alvas), majd ebredes utan kivittuk a gyerekeket korhintazni. Hetvegente nyitva vannak a korhintasok, de meg csak az egyikben voltunk, mert rogton vettunk egy fel tucat zsetont. Mar hideg volt, hiaba sutott meg a nap, 6 korul mar nincs jo meleg. 



"Dupla magany", ilyet mar en is festettem Barbinak

Gondolom kagylopecazok lehetnek

Csaladi felig beallitott


2013. január 19., szombat

Agymosas


Buxi es Kyra forumtarsam, valamint Zsuzsi baratnom, aki egyben doktor is ajanlotta a A Titok cimu konyvet, hogy forgatgassam, izlelgessem, mert a 2012-es ev elegge meggyotort, kicsit beborultak a gondolataim, a konyv segitene pozitiv iranyba billentenie (a gondolatokat... nem tudok mar ertelmesen fogalmazni, oda a nyelvtantudasom). Ezen ne muljon a jovo, megvettem magamnak. 


Olvasom a konyvet es mar ertem mirol beszelt annyit Buxi. Tenyleg ugy tunhetett ( meg par hete is), hogy mindig borusak voltak a gondolataim. Ertem mar mirol szonokolt. A lenyeg, hogy a gondolatainkak teremto ereje van. Hm, ezt mondogatta annak idejen Moni baratnom is, akivel 2008. elott bulizni jartunk. Oh, azok a felhotlen idok... 

Az igaz, hogy en mar akkor is annyit gondoltam a "gyereketakarok, gyereketakarok gondolatra",, hogy egyszer csak lettek. 


Felettebb erdekes, hogy az egyik tudos (soha nem hallott amerikai jolfesult ficsur) azt mondja a konyvben, hogy fantasztikus, hogy az ember megteheti, hogy megsusse az ebedet valaki szamara, de azt is, hogy azt a valakit susse meg. Betojok az ilyen dumaktol. :D Mire jo ilyet leirni? Vagy en vagyok teljesen hulye es nem ertem az "aforizmat".


Kisse agymosas az egesz konyv, de teny, hogy leir benne igazsagokat. Nem tudom eldonteni, hogy rohogjek es tegyem felre, vagy olvassam tovabb. Olvasom tovabb. Ugy erzem, mintha Amway eloadason lennek, de olvasom tovabb, mert ez a sok "gondolkozzpozitivan" mantrazas tenyleg jot tesz. 

(Azert nem vagyok benne biztos, hogy nem egy nagy atvagas kozel 3000 Forintot kivagni az ablakon egy ilyen konyvre, ami 100 oldalon keresztul szakadatlanul ismetelgeti onmagat, semmi cifrazas nincs benne, csak az, hogy ha pozitiv gondolataid vannak, akkor azok vonzak a tobbi pozitiv gondolatot, amik kesobb meg is valosulnak, ugyanugy, ahogy a negativ gondolatok is megvalosulnak, tehat legyek resen, hesegessem el az ordogot magam mellol es ez megy az egesz konyvben, szep, antikolt hatasu csuszos papiron, rajta kozepkori pecsetimitaciok, hatul sok tudos (de kik ezek???) fotoival. Tiszta Amerika. 

Siralyok

Valodi siralyok repulnek a konyhaablakunkban. Na ez azert furcsa. Persze lattam mar eletemben siralyokat, laktam is olyan helyen, ahol siralyok repkedtek, de nem tengerparti varos volt. Roma volt. Hianyzik. Az olasz nyelvrol nem is beszelve. Ossze kell kapnom magam es talalni valami lehetoseget, ahol olaszul lehet pofazni. Itt Royanban szinte lehetetlen kuldetes lesz, de hala eg, letezik az internet, majd ott becsatlakozom valami olasz forumra. Majd. De mikor? Megyek is, mar most keresek valamit magamnak. Mert ez olyasmi lehet, mint a fogyokurak, amit nem holnap kell elkezdeni, plane nem hetfon, hanem azonnal. 

(Esik az eso, esik az eso, esik az eso. Esernyom nincs, Andrejnek nincs a babakocsijan esovedo, egyedul Majanak van esernyoje es gumicsizmaja. Nem tul fenyes ez a hetvege, pedig jo lett volna negyesben setalgatni a tengerparton, mert amikor egyedul vagyok ket gyerekkel, richtig vizes lesz a cipojuk, nem birnak magukkal, vonzodnak a vizhez, bele akarnak gazolni, hiaba kiabalom, hogy vigyazaaaat, jon a viiiiz. Nana, hgoy tortyog az orruk. Dedi mondja mindig igy: tortyog az orrom.) 


2013. január 17., csütörtök

Puszta megallapitas

Royanban nincsenek szinesboru emberek. Egyetlen egy feketet lattam az onkormanyzaton, egy masikat a varosi ujsagban, slussz, tobbet nem. Parizsban es kornyeken ahogy Kyra havernom mondta, csak feketek vannak. Persze ez tulzas, mert rengeteg az arab is es portugal, olasz, sorolhatnam. Teny, hogy a vilag osszes szine fellelheto.
Az uj ovodaban tunt fel, hogy nincs fekete gyerek, aztan megallapitottam, hogy mind hofeher. A regi oviban sok fekete es sok arab volt. Meg az is lehet, hogy itt, Royanban elnek valodi franciak? Bar ki tudja, honnan lehetne szamitani a valodi francia idoszamitast? 

2013. január 16., szerda

Hazirend

Az ovoda igazgatonoje tajekoztatott, hogy a gyerekek nem kapnak tizorait es uzsonnat, mert a regio ki van kialtva tulsulyos zonanak. Igaz, meg csak 3 napja lakunk itt, de en itt meg kover embert nem lattam (magamon kivul :/ ). Mindenki rendkivul csinos es vekony. Nem vagyunk benne a turistaszezonban, tehat csak a hamisitatlan helyi lakosokat latom.

Egyedul a szulinapi torta megengedett az oviban, mas nasi nem. 

2013. január 15., kedd

Szurrealis valosag

Elkoltoztunk. Iden remelem, hogy utoljara. Persze a Felsobb Ero tudhatja egyedul, hogy meg hanyszor kell koltoznunk az eletben. Az lenne a legjobb, ha innentol fogva maradhatnek a fenekemen, mert itt jo. Igaz, meg csak ket (2) napja elunk ebben a varosban, de az eddigi tapasztalataim azt mondatjak velem, hogy jo lenne itt, ebben a varosban mehalni 96 eves koromban. Itt az idosek fittek, peldaul ma lattam egy 80 evesnek kinezo asszonyt biciklit tolni az utcankban. Na jo, tolni barki tolhat biciklit, mondhatnatok, de az utcank eleg meredek. Az asszony meglehetosen csinos volt es a biciklije is szep darab volt.

Ma elgyalogoltunk Andrejjel az onkormanyzatba, visszavittunk egy papirt, amit tegnap vettem at. Maja ovodai beiratkozasi papirjat. Igen, igen, szombaton erkeztunk, hetfon beirattam Majat az oviba, ma mar mehetett is. Amikor leadtam ot reggel, nem sirt. Amikor mentem erte, nem sirt. Kozolte is, hogy latod, nem sirtam. 
Hazafele az onkormanyzattol a tengerparton, ami oceanpart setaltunk vegig, egeszen hazaig. Furcsa. Mit keresek en itt? A magyar ember legfeljebb nyaralni jar a tengerre, nem eldegelni. Masfelol meg mar meg sem vagyok lepodve, hogy most meg itt vagyok, hiszen annyit koltoztem mar eletemben, hogy ez meg sem kottyan.

A varos nagyon csinos, rendezett, leirhatatlanul tiszta. Seta kozben gondolkodtam, hogy erdekes, de itt nincs osszegraffitizve semmi. Csak a magyar fiatalok erzik bizseregni a kenyszert magukban, hogy egy vadonas uj metrokocsi ablakat osszekarcoljak? Vagy a Veres Palne utcaban a frissen restauralt szazadeleji (ugy ertem 1900-as evek) epuletet osszefirkaljak, de azonnal, meg meg sem szarardt a restauracio, mar ott a huligan "alairasa". Nem is valami valamit mondo modern festmeny, hanem csak az alairas, hogy itt jartam bazeg. Nem ertem, nem ertem, nem ertem.

Ma, seta kozben a parton, ami nem part, hanem egy kiepitett setany a sziklakra, bicajozott egy idos ember, ot is minimum 80 evesnek kepzelem. Koszont. Koszont, ahogy eltekert mellettem. Ettol felvillanyozodtam. Ahol eddig laktunk, mufurcok voltak az emberek. Aztan setaltam tovabb es ket setalo asszony is koszont. Majd az utcank sarkan egy idos asszony 10 percet beszelgetett velem. Ilyet sem pipaltam meg Franciaorszagban.

Maja ovobacsit fogott ki. Nem emlekszem a nevere. Egy visszafogott, halkszavu, elegans oregurnak nez ki. 45-50 evesnek nezem. (Nem, nem fontos a kor, csak most nezegetem az embereket.)
Az oviban a csoportjukban van egy oriasi akvarium, benne valami giccs, ha jol emlekszem egy jo 40 centis kiraly. Van meg 6 darab Apple computer. Ezen megakadt a szemem. Kiscsoportban? Apple? Az esz megall.
A tobbi resze az ovinak teljesen normalis. Van jatszoter, van konyvtar, van kiskonyha, van festoreszleg, van kantin, van mosdo. 

Ha minden igy folytatodik, ahogy startoltunk, akkor jo lesz. Szombaton keson erkeztunk, este 7 orakor, de meg 9-kor kimentunk setalni egyet. Apuka, anyuka es a gyerekek. Eddig ugy kellett magunkat megeroszakolni, hogy elinduljunk setalni. Na jo, ha Parizsrol volt szo, akkor nem kellett eroszakot alkalmazni. :D De oda ritkan mentunk, mert mindig penzszorasba torkolltunk, ami buta dolog. De mitol lenne mar buta? Hiszen az embernek jol esik beulni, kiulni, megvenni ezt es azt. Attol buta, hogy az ember ha nincs sok penze es tudja, hogy koltozni fog kelleni, akkor meg (kellett volna) fognia a garast. Na ezert nem mentunk minden aldott nap Az Nagy Parizsba.

Most jo, mert negyen elunk egy lakasban. Nem pedig nagymamakkal, dedikkel, sem baratoknal. Nem kell alkalmazkodni eron felul, hanem pusztan elhetjuk az eletunket. 

Adrien is orul, szeret itt lenni. O mar december 28-an megerkezett, a kiskamionnal, benne az eletunk.

Egy bibi azert volt. Adrien elajandekozta a TV keszulekemet a dedinek, azaz a sajat oreganyjanak. Az en TV-met. Ebbol csaptam egy kis balhet, elmondtam mindenkinek, hogy legalabb tajekoztathatott volna. Vagy a dedi kozolhette volna, hogy mennyivel tartozunk neki, hogy ott laktunk nala 3 honapig. Igen, hasznaltuk a vizet, az elektromos aramot, a futest. En szinte minden nap megkerdeztem tole, hogy mennyivel tartozunk, de mindig az volt a valasz, hogy semmivel. Azert persze vasarolni nem engedtem ot, valamint kinyaltam a feneket fenyesre, eleraktam a lazacot, a zoldsegeket, mert o azt szereti. A dedinek is elmondtam, hogy az az EN televiziom es igy neki ketto van, nekunk pedig egy sem. Na bumm, oda a TV, le van ejtve. Majd veszunk masikat. Pfff.

Anyos hozott le. 160 Euroert. Hogyaszongya o mar milllllllllllllllliardokkal tamogatta a fiacskajat, neki elege van. Na jo, tojok ra. Igaz, az ut oda-vissza nem olcso, 200 Euro alatt nem kivitelezheto, csak ugy, ha kesobb megy fel az ember az autopalyara, mint ahogy anyos is tette. Pffff. Es en vagyok a csaladban a szarrago. Pfff pfff pffff.
Ha majd eljonnek hozzank latogatni, akkor nem kapnak tolem vajas kenyeret, megmutatom, hogy arra van a pek, kimesz az ajton, balra fordulsz, atmesz a zebran, balra fordulsz, setalsz 2 percet es ott a pek, lehet kapni mindefele finomat. Ott kesziti a pek helyben a kenyereket. Jaj, egek, rettenetes, az ember igy nem tud lefogyni, ha ilyen finom kenyerek illatoznak a pek elott. De most tenyleg, miert gondoltam en, hogy anyos elhoz minket ingyen? Hala az eg, hogy nem a sogor hozott el. Az o autojara mindenki eskuszik, hogy az egy fantasztikus jo auto, csak hat allandoan elromlik. Szerencsere indulas elott 2 nappal is elromlott. Azert szerencse, mert hottttziher, ha ut kozben romlik el, vagy az ut utan, akkor mi lennenk a hibasak, azaz nekunk kellett volna kiperkalni a szerelesi dijat. Nem normalis. De igy lett volna, nagy osszegben mernek fogadni erre. 

Tojok a francia csaladtagokra, ha lehet oket igy nevezni. Hala az eg, mindegyik legalabb 300 km-re kerult tolem, van, aki 500 km-re. Remelem nem surun kapnak ihletet meglatogatni minket. 

A varos neve Royan. 

2013. január 5., szombat

Elso gyerekszaj

Maja mindenhol a koszos lapatot kereste, mire rajottunk, hogy az a szemetes lapat. Igy mar konnyu volt megtalalni.

2013. január 3., csütörtök

A 3.

Kiolvastam Niccolo Ammanititol az Io e te (azaz En es te) cimu konyvet is. Nem tudom meghatarozni, hogy melyik tetszett a legjobban a harom konyve kozul, amit befaltam. Sot, nem is harom, hanem mar a negyedik. Karacsonyra vettem harom Ammaniti konyvet anyukamnak es Adinak, gondoltam, mig itthon vagyunk, gyorsan elolvasom. Aztan rajottem, hogy a Ti prendo e ti porto via (Magammal viszlek) mar olvastam, amikor Majat vartam es 3,5 honapot a korhazban dekkoltam. Furcsa volt, mert ahogy olvastam, tudtam, hogy mi kovetkezik. Eleg nehezen adtam fel, gondoltam ekkora nagy asz vagyok, hogy en tudom mi fog kovetkezni, holott egyszeruen mar kiolvastam egyszer. Lilaliba vagyok. 

Az En es te c. konyvrol nem kevesebb, mint Bernardo Bertolucci forgatott filmet. Nagy nevek. 

Kulinaris utazas itthon

 Draga Maja. O is imad bagàcsàt sutni. (Grrr, miert nincs rendes magyar ekezetes pc-m???)

 Fustolt lazacrozsak, iden ezt talaltam ki. Nem ertem, hogy gyurmabol miert oly konnyu rozsat formalni, lazacbol pedig nehez. Nem sikerultek tul szepre.  

 Ezt a rozsat en gyurtam. Pofonegyszeru.


 Titi sogornom sutotte a szarvasos muffinokat. Isteni epres csokival vonta be, en meg ilyet nem is ettem. A kremest is o keszitette, fenseges volt, nem pedig bolti zseles. A mousse au chocolat-t Adrien produkalta, nagyon szereti es csinalni is.

Mi mindig csak sutunk

 Ezek nem toltott kaposztak, hanem izes buktak. 


 Ezek pedig kakaos csigak.


 A vegeredmeny. Nagyon finom.


A recept a klasszikus Horvath Ilona szakacskonyveben talalhato "izes bukta" cimszo alatt.


A mi karacsonyfank

 A mi pisai ferdekaracsonyfank. 

 Maja ezt a spanyol ruhat kapta a Deditol, meg valamikor nyaron, csak  a Dedei elkuldte postan Magyaroszagra, mikor mi mar nem voltunk jelen. Csinos rozsabokor is van a hajaban, valamint legyezo a kezeben. A ruhahoz tartozott a diszlet.

 Iden szakitottunk a hagyomannyal. December 23-an este leraktam a gyerkeket aludni es en feldiszitettem a karacsonyfat, mivel tudtam, hogy masnap nem lesz kedvem trukkozni: hova rakjuk a gyerekeket, hogy ne lassak a titkot? Igy amikor reggel felebredtek volt mire racsodalkozni. 


 A karacsonyfank ma mar alul kopasz, felulre kerultek a diszek, eleg elgyotort az allapota. Andrej nem tagit, leszedegette az altala elerheto szaloncukrokat es utana a diszeket is.